Az ősz varázslatában tündöklő Csobánci várrom
S ha ez a színparádé egy lenyűgöző természeti környezet, egy mesés épített örökség hátteréül szolgál, az egy igazi csoda.
A Balaton-felvidék, az évmilliókról tanúskodó hegyei, a tetejükről elénk táruló páratlan panoráma miatt kihagyhatatlan úticél, járjunk épp az év bármely időszakában is. Sőt, a különböző évszakokban más és más orcáját ismerhetjük meg a tájnak, így érdemes többször is ellátogatni a Balatonhoz.
Csobáncot, illetve a tetején koronaként ékeskedő várromot többször bemutattuk már a CsodalatosBalaton.hu oldalon, de – úgy gondoljuk – nem lehet elégszer. Az elmúlást idéző őszi hónapok színpompája varázslatossá változtatja a környezetét, s még jobban kiemeli a 770 éves, de már 300 éve romos várat.
Csobánc várát 1272-ben említette először írásos dokumentum, de építése már 1255 előtt elkezdődhetett.
Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester. Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s őrizte a két világbirodalom, a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát. A 17. században a vár az Esterházy-család birtokába kerül. A Rákóczi-szabadságharc idején falai közt kuruc várőrség teljesített szolgálatot. 1707 februárjában a maroknyi várnép sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok többszörös túlerőben lévő ostromhadát. 1709-ben ismét császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.
1722-ben már mint romot említik csak.
1953-ban régészeti ásatások és némi állagmegóvási munkák indultak a várban, napjainkra a Csobánci vár siralmas állapotra jutott.
A mesés helyszínt a siklóernyősök is felfedezték maguknak.
Jó időben szívesen repkednek a hegyoldalban felszálló légáramlatokat kihasználva.