Álmodni sem lehetne szebbet: hólepelben Tihany és az impozáns apátság
Tihany igazi Kánaán a fotósok számára: bármely égtáj felé is fordítjuk a kamerát, mindenhol csodákra lelünk.
Az épített és természeti látnivalók szépségét pedig tovább emeli a szikrázó hóköpeny, mint egy koronázási palást.
Apropó koronázás: I. András királyunk 1046-ban foglalta el a trónt, és a Tihanyi-félszigeten monostort és királyi temetkezési helyet alapított. Alapító levele, melyet 1055-ben írt alá I. András, a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is találunk. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke.
A monostor életébe a törökök megjelenése hozta az első nagy fordulatot, ekkor épült meg a kolostort körülölelő erődítmény. A török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban, a kolostorba katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált, védelmi szempontok szerint átalakították.
Az apátság 1674-ben nyerte csak vissza eredeti rendeltetését, ám 9 évvel később az egész épület leégett egy tűzvész során.
1702-ben Habsburg parancsra a várat felrobbantották, a templomot is súlyos károk érték.
A templom és a kolostor újjáépítéséhez 1719-ben kezdtek neki. A Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint épült apátság 1735-re készült el, de a következő évben leégett. Az 1740-ben kinevezett Lécs Ágoston apát építtette ismét újjá a bencés kolostort és templomot, amelyek mai megjelenésüket 1754-ben érték el.
A templom 46 méter hosszú és 16 méter széles, tornyai 34,5 méter magasak.
A Tihanyi-félsziget táját a vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt. A félsziget belső tava is egy vulkanikus kráterben keletkezett.
Tihany egyik kiemelt látványossága a kálvária, amely IV. Károly nevét viseli.
A Balaton talán egyik legszebb kikötője a Káli Nagy Dezső tervei által 1909-1911 között épült karcsú ívű móló.
A tihanyi, téli mesevilág.