FOTÓ: Péter Vadász
FOTÓ: Péter Vadász
FOTÓ: Péter Vadász
FOTÓ: Péter Vadász
FOTÓ: Péter Vadász
FOTÓ: Péter Vadász
Balaton
A Balaton egyik legszebb sétánya: a balatonföldvári Kvassay sétány
Ahogy a nap lebukik a Balaton nyugati peremén, és narancsfénybe burkolja a tó tükrét, Balatonföldváron új életre kel a part.
A nappali nyüzsgés finomabb, lágyabb ritmusba vált, a korzó fényei kigyúlnak, a platánfák alatt sétálók halk beszélgetései keverednek a távolból hallatszó zenével.
A Kvassay sétány, ez a fákkal szegélyezett, múltidéző korzó ilyenkor mutatja meg legromantikusabb arcát.
Balatonföldvár – egy főúri álom nyomában
Balatonföldvár története egészen az őskorig nyúlik vissza. A település nevében is szereplő „földvár” a magasparton egykor emelkedő vaskori erődítményre utal, amelyet a kelták a Kr. e. 4. században építettek. A település mint lakott hely a 11. században bukkan fel először írott forrásokban, 1358-ban pedig Feuduar néven említik oklevelek, a Kőröshegyhez tartozó birtokrészként.
A 19. század végéig mindössze néhány tucatnyi ember élt itt. Az 1870-es népszámlálás idején Balatonföldvár lakossága alig haladta meg a száz főt. A változást a Balaton hozta el: a tó egyre vonzóbbá vált a pihenni vágyó arisztokrácia és értelmiség számára, s a Széchényi család kőröshegyi birtokán, az egykori Földvárpuszta területén új fürdőtelep létrehozására született elképzelés.
Gróf Széchényi Dénes 1872-ben kezdte meg a fásítást a magaspart aljában. Az üdülőtelep alapításának gondolatát Dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár vetette fel, aki a Lucs-tetőről nyíló balatoni panorámára hivatkozva buzdította a Széchényieket a terület hasznosítására. A fürdőhely fejlesztésében jelentős szerepet játszott Spur István uradalmi mérnök – későbbi balatoni kormánybiztos – és Schilhán József uradalmi kertész is.
1894-re elkészült a fürdőtelep első üteme: mintegy 70 holdas park ölelte körül az új villákat, amelyekből 1896-ra már negyvennél is több állt. Ugyanebben az évben hivatalosan is megnyitották Balatonföldvárt a nagyközönség előtt. A település főként az arisztokrácia, magas rangú hivatalnokok és katonatisztek körében vált gyorsan népszerűvé.
A 20. század elejére Balatonföldvár a Balaton egyik legszebb, legelőkelőbb nyaralóhelyévé nőtte ki magát. Az Adria elcsatolását követően még inkább felértékelődött a Balaton, és Földvár a déli part legkeresettebb üdülőhelyévé vált. A második világháborút követően a part menti sáv egységes üdülőövezetté alakult, míg a tóparttól távolabb megépültek az állandó lakóházak is.
Balatonföldvár városképi értékeit elsősorban a századvégi fürdőtelep határozza meg: platános sétányok, fenyőligetek, míves villák, hangversenytermek, szállodák, a kikötő és a tóparti korzó – mind egy letűnt korszak eleganciáját idézik. Nem véletlen, hogy a kor legjelesebb alakjai közül sokan pihentek itt: Kandó Kálmán, Ránki György, Németh László, Szabó Lőrinc, Bajor Gizi, Rákosi Szidi és mások.
A Kvassay sétány varázsa
A Kvassay sétány 1200 méteren húzódik végig Balatonföldvár vízparti szakaszán. Az egyik oldalán a Balaton hullámai, a másikon a századfordulós villák sora kíséri a sétálókat. A platánfák hűvös lombsátra alatt haladni már önmagában is élmény, de este, amikor a parti fények tükröződnek a vízen, és csak a lámpák szelíd derengése mutatja az utat, különleges atmoszféra tölti be a levegőt.
Nem csoda, hogy a Somogy Megyei Értéktár 2014-ben hivatalosan is felvette ezt a különleges vízparti sétateret Somogy kulturális örökségei közé.
175 éve született a Balaton mérnöke, Kvassay Jenő
Kvassay Jenő, a magyar vízügyi szakma kiemelkedő alakja 1850. július 5-én született Budán. Tanulmányait a budapesti József Műegyetemen kezdte, majd tanulmányutak keretében Németországban, Svájcban, Franciaországban és Olaszországban is gyarapította ismereteit – ez a széleskörű tudás és nemzetközi szemlélet tette lehetővé, hogy alig harmincévesen kinevezzék az 1879-ben létrejött Országos Kultúrmérnöki Hivatal első vezetőjévé.
Kvassay munkássága korszakos jelentőségű a hazai vízépítés, árvízvédelem, öntözés és vízrendezés terén. A Balaton fejlesztésében is meghatározó szerepet játszott: felismerte a tó egészségügyi, gazdasági és üdülési potenciálját, és komplex vízügyi programot dolgozott ki a térség rendezésére.
1912-ben megalapította a Balatoni Kikötő-építési Felügyelőséget, amelynek élén közvetlenül irányította a balatoni kikötők, partvédművek, vízellátási rendszerek kiépítését. Munkájának köszönhetően elindulhatott a modern balatoni üdülőövezet kialakulása – a vízépítés eszközeivel teremtett alapot a Balaton jövőjének.
Kvassay Jenő szorosan kötődött Balatonföldvárhoz is: gyakran töltötte itt szabadidejét, és a település lelkes fejlesztőjeként tartották számon. Egykori nyaralóvillája, a Csintalan, mára ugyan nem maradt fenn, de emlékét őrzi a róla elnevezett sétány, valamint a Kaáli Nagy Dezső tervei alapján készült, 1929-ben felavatott emlékmű, amely betonból és vasbetonból készült – stílusában méltó tisztelgés az alkotó mérnök előtt.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
Elképesztő panorámájú parasztház a badacsonyi hegytetőn
Fölösleges kérdezni, hogy a teljes balatoni panoráma látványa miért csábította őket oda, ahol nincs szomszéd, ahol már csak a madár és a vaddisznó jár.
Balaton
