A történelem viharai során szívszaggató időszakokat is megéltek ezek az épületek.

Elvesztették eredeti funkciójukat, kifosztották, tönkre tették a meseszép épületeket és berendezésüket. Később – jobb esetben – iskolák, kórházak működtek a falaik között, voltak, melyek ennél méltatlanabb szerepet kaptak, s vannak olyan kastélyok, melyek a mai napig romos állapotban várják, hogy sorsuk jobbra forduljon.

Mi most olyan balatoni úrilakokat listáztunk, melyek többsége látogatható, és szépségükkel, történetükkel felhívják magukra a figyelmet.

Esterházy-kastély, Szigliget

fotó: Szigliget

A kastélyt tóthi Lengyel Krisztina (1782-1814) és báró Puteani Vencel (1779-1810) fia, Báró Puteani József az 1840-es évek elején építtette a kastélyt, amely mai formáját 1912 után nyerte el Gróf Esterházy Pál tulajdonlása idején. Halála után özvegye, Deym Izabella birtokolta az orosz csapatok szigligeti bevonulásáig. A második világháború után rövid ideig mezőgazdasági szakiskolaként működött. A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik. Bár maga az épület nem látogatható, de a kastély parkjában különleges 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek alatt sétálhatunk a Tapolca-patak partján kialakított arborétumban.

Festetics-kastély, Keszthely

fotó: Csodálatos Balaton

Ha balatoni kastélyokról beszélünk, akkor kimaradhatatlan a felsorolásból ez az épület. Építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte, mai formáját 1883-87 között II. Tasziló gróf révén nyerte el. Napjainkban múzeum és konferencia központ működik hazánk harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélyában, ahol a tárlatokon kívül érdemes megtekinteni a mintegy 80 ezer kötetes gyűjteményt tartalmazó könyvtárat, és a lenyűgöző parkot.

Vaszary Villa, Balatonfüred

fotó: Magyar Ildikó | Csodálatos Balaton

1891-ben kezdődött el Balatonfüred egyik legszebb épületének, a Vaszary Villának az építése, amelyben Vaszary Kolos esztergomi érseki címéről lemondva haláláig élt. A főpap 1912-ben bekövetkezett halála után a villa hanyatlásnak indult, a berendezést elvitték, elárverezték. Később tiszti nyaralóként működött, majd a szovjet hadsereg tulajdonába került. 2010-ben restaurálták, s ma főként képzőművészeti alkotásokat bemutató múzeum található benne.

Jókai Villa, Balatonfüred

fotó © Barta Tamás | Csodálatos Balaton

A mesés fürdőváros egy másik villával is büszkélkedhet, mégpedig Jókai Mór kúriájával. A neves író és felesége, Laborfalvy Róza 1857-től nyaranta rendszeresen visszajártak Balatonfüredre, s annyira megkedvelték a Balaton-parti települést, hogy 10 évvel később vásároltak is egy telket. 1870-re, ha nem is teljesen készen, de már beköltözhetővé tették a koraeklektikus stílusban épült nyaralót, ahol több művét is papírra vetett az író. A villa napjainkban mint emlékház enged bepillantást a Jókai-család füredi mindennapjaiba.

Zichy-kúria, Zala

fotó: Zichy Mihály Emlékház

Bár a Balatontól egy picivel több, mint 20 kilométerre fekszik Zala település, de csodaszép kiskastélyát feltétlenül meg kell említeni. A Zichy kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. Itt éltek Zichy Mihály szülei, a testvére, s miután a festő visszatért Oroszországból, már a négy gyermeke és a felesége is itt telepedett le. Főként nyáron laktak itt, télen a fővárosba költöztek.  A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállítást 1979-ben nyitották meg.

Csillagvár, Balatonszentgyörgy

fotó: Csillagvár

Gróf Festetics László emeltette a Csillagvárat, amely nevével és kinézetével ellentétben vadászkastélynak épült. Nevét a négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapta, s jóval a török háborúk után, 1820–1821 között emelték. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum. A falai között múzeum működik, parkjában játszótér, állatpark is várja a látogatókat.

Deák-kúria, Kehidakustány

fotó © Turi-Gunszt Marta | Csodálatos Magyarország

Deák Ferenc, a haza bölcse, 1808-tól 1854-ig élt az 1740-es években épült kúriában, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait. A kúria helyén a 16. században már udvarház állt, amely a török korban elnéptelenedett. A ma is látható épületet Hertelendy Gábor, Deák Ferenc anyai dédapja építtette, aki Zala megye országgyűlési képviselője volt. Nagyapja, Deák Gábor feleségül vette a vagyonosnak számító, Hertelendy lányát, Annát, így került a családhoz a kehidai birtok. Végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria, teljes felújítása 2003-ra fejeződött be. Ekkor nyílt meg az épület keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, a Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató A haza bölcse, Zala büszkesége című állandó kiállítás.

Szalay-kastély, Balatonlelle

fotó: Balatonlelle

Az 1838-ban épült kúria jellegzetes, egykor a magyar vidéken sokfelé látható klasszicista épület. Egyszintes, kert közepén álló, tornácos formája, a félköríves ablakok mind igen jellemzőek. Az már inkább ritkaságszámba megy, hogy egy településen ennyire a belterületen legyen. Igaz ehhez hozzájárult a városszerkezet folyamatos változása is. A kastély parkjában szabadtéri színpadot alakítottak ki, ahol a nyári szezonban számtalan koncert, előadás zajlik. Az épület egy része pedig az Afrika Múzeumnak ad helyet, ahol a közép-afrikai vadvilágot bemutató Sommsich-gyűjtemény látható. A kertben a helyi népművész idősebb Kapoli Antal és az élete utolsó éveit Lellén töltő hírneves építész, Schulek Frigyes szobra található.

Szegedy Róza háza, Badacsony

fotó © Farkas Attila | Csodálatos Magyarország

Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza Badacsonyban, egy szüreten ismerkedtek meg, s 5 évvel később ott is házasodtak össze. Az eredetileg három részből álló házat a 18. század legvégén a zalai alispán, Mezőszegedi Szegedy Ignác építtette népi barokk stílusban. Az épületegyüttes alapvetően akkor egy nádfedéllel ellátott, emeletes présházból, egy istállóból és egy úgynevezett vincellérházból állt. A paraszt-barokk stílusú Szegedy Róza-ház 1953 óta irodalmi emlékmúzeum, amely bemutatja Kisfaludy Sándor életútját, és munkásságát is.

A kilenc kastély után álljon itt az a bizonyos plusz egy: egy olyan épület, melynek már csak romos falai tudnak mesélni történetéről.

Fekete-kastély, Balatonederics

fotó © Simon Zoltán

Siralmas, szomorú és hátborzongató a Fekete-kastély épülete, mint ahogy a története is, hiszen igaz, vagy vélt vérfagyasztó históriák kötődnek falaihoz. Nedeczky Lajos István 1880-ban építtette meg a nemesi család otthonát, melyet anyagi nehézségek miatt testvérének, Nedeczky Jenőnek adott el. Jenő felesége betegségben hunyt el, de ezt követően öt haláseset történt: többségében önkezűleg vetettek véget életüknek az akkori lakók, de féltékenység miatt is folyt vér.

Kapcsolódó

7 balatoni templom- és várrom, ahova mindenképp látogass el

A fantasztikus természeti adottságokon kívül gazdag múltidéző épített örökséggel is büszkélkedhetnek a balatoni és környékbeli települések.

Kapcsolódó

Szent Donát-kápolnák: 8 balatoni kápolna a szőlőtőkék között

Hazánk hét borrégiójának egyike a Balatoni, ahol a szőlőtermesztés messzi múltra tekint vissza, és több kápolna viseli Szent Donát nevét.