Ezek között válogattunk olyan kúriákat, melyek szépségükkel, vagy épp történetükkel hívják fel magukra a figyelmet.

Van kastély, amelynek falai félelmetes históriákról regélnek, és akad olyan villa is, amely Magyarország kivételes személyiségéhez kapcsolódik.

Keszthely, Festetics-kastély

A Festetics-család egykori keszthelyi kastélyát bemutatni sem kellene, hiszen mindenki ismeri, s talán járt is már az ódon falak között. De ha balatoni, vagy akár magyarországi kastélyokat említünk, akkor kimaradhatatlan a felsorolásból ez az épület. A kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte, mai formáját 1883-87 között II. Tasziló gróf révén nyerte el. Napjainkban múzeum és konferencia központ működik hazánk harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélyában, ahol a tárlatokon kívül érdemes megtekinteni a mintegy 80 ezer kötetes gyűjteményt tartalmazó könyvtárat, és a lenyűgöző parkot.

fotó © Csodálatos Balaton

Balatonszentgyörgy, Csillagvár

Az előbb említett Festetics-család egyik tagja, gróf Festetics László emeltette a Csillagvárat, amely nevével és kinézetével ellentétben vadászkastélynak épült. Nevét a négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapta, s jóval a török háborúk után, 1820–1821 között emelték. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum. A falai között múzeum működik, parkjában játszótér, állatpark is várja a látogatókat.

fotó © Csillagvár

Balatonederics, Fekete-kastély

Ha egy filmben látnánk a Fekete-kastély jelenlegi épületét, az aláfestő zene biztos, hogy sikolyokkal fűszerezett lenne. Egyrészt az épülethez köthető igaz, vagy vélt vérfagyasztó históriák miatt, másrészt a pusztulásra ítélt építmény segélykiáltása végett. Nedeczky Lajos István 1880-ban építtette meg a nemesi család otthonát, melyet anyagi nehézségek miatt testvérének, Nedeczky Jenőnek adott el. Jenő felesége betegségben hunyt el, de ezt követően öt haláseset történt: többségében önkezűleg vetettek véget életüknek az akkori lakók, de féltékenység miatt is folyt vér. Most már az épület van “halálsoron”, a természet átvette a hatalmat felette.

fotó © Simon Zoltán

Balatonfüred, Jókai-villa

Jókai Mór és felesége, Laborfalvy Róza 1857-től nyaranta rendszeresen visszajártak Balatonfüredre, s annyira megkedvelték a Balaton-parti települést, hogy 10 évvel később vásároltak is egy telket. 1870-re, ha nem is teljesen készen, de már beköltözhetővé tették a koraeklektikus stílusban épült nyaralót, ahol több művét is papírra vetett az író. Miután felesége meghalt, többé nem tért vissza a nyaralóba Jókai. De mégis jelen van, hiszen a villa, mint emlékház bepillantást enged a Jókai-család füredi mindennapjaiba, látható Jókai íróasztala, nevezetes távcsöve, botgyűjteményének, valamint híres ásvány- és csigagyűjteményének jeles darabjai, mint felesége színpadi kellékei és egyéb relikviái.

fotó © Barta Tamás | Csodálatos Balaton

Kehidakustány, Deák-kúria

Deák Ferenc, a haza bölcse, 1808-tól 1854-ig élt az 1740-es években épült kúriában, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait. A kúria helyén a 16. században már udvarház állt, amely a török korban elnéptelenedett. A ma is látható épületet Hertelendy Gábor, Deák Ferenc anyai dédapja építtette, aki Zala megye országgyűlési képviselője volt. Nagyapja, Deák Gábor feleségül vette a vagyonosnak számító, Hertelendy lányát, Annát, így került a családhoz a kehidai birtok. Végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria, teljes felújítása 2003-ra fejeződött be. Ekkor nyílt meg az épület keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, a Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató A haza bölcse, Zala büszkesége című állandó kiállítás.

fotó © Turi-Gunszt Marta | Csodálatos Magyarország

Nézd ÉLŐben a keszthelyi Festetics-kastélyt az egyik balatoni webkameránkon