87 éve hunyt el a keszthelyi Festetics-kastélyban Tasziló, a legnagyobb magyar arisztokrata

Festetics II. György és Erdődy Eugénia elsőszülött fia, Festetics II. Tasziló, 1850. május 5-én született Bécsben, és 1933. május 4-én halt meg Keszthelyen.

Tasziló kifogástalan nevelésben részesült, a jogi egyetemet Oxfordban végezte el. Apja halála után, 1883-ban vette át a több mint 100 ezer hektáros keszthelyi birtokot és költözött a kastélyba, melyet nem sokkal később át is építtetett.

Számos kitüntetés és cím birtokosa volt, befolyása és kapcsolatai révén sokat tett a közjó érdekében, a mecénási és jótékonysági szerep sem hiányzott az életéből. 1882-ben császári kamarási címet, 1890-ben pedig a legmagasabb rangot kapta meg, az uralkodó valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1911-ben kapott hercegi rangot, ezzel ő lett az első magyar, azaz nem Habsburg birodalmi herceg. 1921-ben Keszthely díszpolgárává választotta.

A kastély az ő idején nyerte el mai formáját, a Festetics család a vendégeit itt rangjukhoz méltóan tudta fogadni. Az uradalom vadászterületein számos hazai és külföldi hírességet látott vendégül, aranysárga-kék színekben futó versenylovai Magyarország és Európa számos versenypályáin bizonyították II. Tasziló lovak iránti hozzáértését. Mintaszerű gazdasággá fejlesztette az amúgy sem elhanyagolt uradalmat.

Magánélete szerencsés és boldog volt. Mary Hamilton hercegnővel kötött házasságából négy gyermek – May, György, Alix és Ella – született.

Keszthely és környékén számos látnivaló kötődik a Festetics-családhoz, illetve kifejezetten II. Taszilóhoz, ezek közül válogattunk.

Festetics-kastély, Keszthely

A Festetics-kastély hazánk harmadik legnagyobb kastélya, de látogatottságában az első helyen áll. Az köszönhető az impozáns épület és az azt körbeölelő park szépségén kívül a minőségi, és folyamatosan megújuló kiállításoknak, fejlesztéseknek.

Építésébe Festetics Kristóf kezdett bele, I. György alakíttatta tovább. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics Tasziló végeztette: meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat,  végre elkészült az északi szárny, és ekkor épült fel a torony is.

Helikon-emlékmű, Keszthely

A Helikoni Ünnepségek Festetics György gróf nevéhez kötődnek: az első ünnepségre 1817. február 12-én került sor, mikor a mecénás gróf vendégül látta a tágabb térség jeles költőit, hogy számukra közös bemutatkozási lehetőséget biztosítson. A rendezvénysorozat a gróf halála miatt abbamaradt. Őse emlékére Tasziló felújította a Helikon-ünnepséget 1921-től, melyhez komoly anyagi és erkölcsi támogatást adott.

A Helikon-emlékművet 1921-ben emelték a Keszthely szívében fekvő Helikon parkban, amelyet Tasziló 1883-ban adott át Keszthely városának örökös használatra.

Balatoni Múzeum, Keszthely

Az első világháború után gróf Festetics Tasziló segítségével, Györgyi Dénes tervei alapján kezdték el építeni neobarokk stílusban Zala megye első múzeumát, a Balatoni Múzeumot.

Az egykori hercegi telken 1928-ra már állt az épület, s bár a belső munkálatok az 1930-as évek végéig elhúzódtak, ennek ellenére 1935-ben a gyűjteményeket már beköltöztették a múzeum falai közé. Elsőként a természettudományi kiállítás nyílt meg, később a régészeti anyagot mutatták be.

Napjainkban csodálatos, a mai kor technikáját is felhasználó állandó kiállításain a Balaton jelenkori és régi világát ismerhetjük meg, emellett számos, különböző profilú időszaki kiállítás is csalogatja az érdeklődőket.

Fenyves-allé, Keszthely

Festetics Taszilóhoz, illetve feleségéhez, Hamilton Máriához kötődik a Fenyves-allé. A fasort 1880-ban ültették hat kilométer hosszan a kastély udvarától az uradalomig. A szinte nyílegyenes, kettős fasor között Festetics Tasziló angol származású felesége szívesen kocsizott ki a majorba, emellett az út a gazdaság forgalmát is ellátta.

Egyes források szerint Festetics Tasziló azért telepítette a feketefenyő fasort, mert nem akart a Kossuth Lajosról elnevezett főutcán eljutni fenéki birtokára.

Festetics-major és kiskastély, Fenékpuszta

A fentebb említett Fenyves-allé vezetett a fenékpusztai majorba, melynek gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics-család.

Itt folyt az Európa-szerte híres versenyló-tenyésztés, a kiskastélyban pedig a híres versenyistállók tulajdonosai és vezetői szálltak meg, valamint nyáron a Festetics-család.

Sajnos, ahogy mondani szokták, minden jónak egyszer vége szakad. Ez igaz a fenékpusztai majorságra is, melyet a történelem és a nemtörődömség viharai igencsak megtépáztak. A hányatott sorsú épületegyüttest azonban hamarosan felújítják, s új élettel telik meg.

Festetics-mauzóleum

1819-ben, Festetics György halála után már felvetődött a Festetics-mauzóleum emeltetésének szándéka, végül Festetics Tasziló gróf építtette meg Groffits Gábor tervei alapján.

A mauzóleumba elsőként Festetics Tasziló herceg feleségét,  Hamilton Máriát temették el, majd 1933-ban a 83 éves korában elhunyt Festetics Taszilót. Fiúkat, Festetics III. György herceget, illetve feleségét, Maria Haugwitz grófnőt is a mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.

Szépkilátó Balatongyörök

Festetics Tasziló és felesége, Lady Mary Hamilton kedvenc pihenőhelye volt az egykor kápolna dombnak nevezett Szépkilátó, ahova a hercegnő ültette az ég felé magasodó feketefenyőket.

A Szépkilátó Eötvös Károly írótól kapta nevét 1855-ben, akit megihletett a dombról elé táruló szép kilátás, amely valóban lenyűgöző. Rápillanthatunk a Tapolcai medence tanúhegyeire: a Badacsonyra, a Szent György-hegyre, a Csobáncra, a Gulács és a Tóti-hegyre, a Halápra, a Somló-hegyre, a Kis-Somló és a Ság-hegyre.

Nézzétek ÉLŐben webkameráinkon a Balatont

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!