A negyedik század második harmadában itt építették ki Valcum, azaz Keszthely-Fenékpuszta erődjét.

A 15 hektáros, mintegy 400 x 400 méter alapterületű, 44 kerek toronnyal kiépített, 2-2,5 méter falvastagságú erődben raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek álltak, falain kívül, délre pedig egy nagy kiterjedésű temető volt, ahova a 4. századtól egészen a 9. századig temetkeztek.

Az erődöt több támadás érte, a kutatás többnyire az írott forrásokból ismert barbár hadjáratokkal köti össze ezeket. Az erődöt a provincia feladása utáni időkben (5-7. sz.) is használták: egy késő antik kultúrájú, keresztény közösség tagjai. A 7. század 2. harmadától kezdve nincsenek településnyomok az erődben, a 9. században azonban egyes részeit újra használatba vették. A népvándorlás során az erődöt szinte mindig lakták, a régészeti feltárások során érdekes leleteket találtak a romanizált, antik kultúrájú lakosság továbbéléséről. Az erőd legközelebb a 18. századi térképeken tűnt fel.

A régészek már 150 éve kutatják a fenékpusztai római kori erőd maradványait, amelyből ma a déli erődkapu, a háromhajós, ókeresztény bazilika és a gabonaraktár (horreum) maradványai látszanak.

Keszthelyről Balatonszentgyörgy felé autózva jobbra kell elfordulni a 71-es útról, hogy a romokhoz érjünk. A mellékút elején egy kisebb pihenő mellett már érdemes leparkolni, hiszen balra állnak a déli erődkapu kövei.

Innen már érdemes gyalogosan eljutni a gabonaraktár és a bazilika romjaihoz. Már csak azért is, mert így egyre közelebb jutunk a Festetics-család kiskastélyához, amelyet sajnos évek óta az idő vasfoga tépáz, jelenlegi szánalmas állapotából talán nemsokára felújítják.

A 18. század a bécsi udvar létesített egy spanyol lovasiskolát létesített, melyet 1739-ben megvásároltak a Festeticsek. Hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára, és ennek köszönhetően a terület is fejlődött : istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.

A kiskastély előtt jobbra fordulva visszaugrunk jó néhány évszázadot az időben, hiszen meglátjuk a magtárépület romjait

A magtár sarkánál látható a római kút helye

Innen már láthatók a a háromhajós, ókeresztény bazilika romjai

A fenékpusztai római romok állandóan látogathatók

A cikkben szereplő fotók 2020. március 19-én készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosbalaton.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

• KÖVESD A CSODALATOSBALATON.HU FACEBOOK OLDALÁT!
• CSATLAKOZZ FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ ÉS TÖLTSD FEL FOTÓID, ÉLMÉNYEID TE IS!