Nem csak az építmények, hanem a természeti környezetük miatt is érdemes egy kirándulást tenni ezekhez a malmokhoz.

Már a középkortól hasznosították őseink a Bakony, a Balaton-felvidék, a Zalai-dombság természeti adottságait: a nagy esésű vízfolyásokhoz vízimalmokat, a nyílt területekre, ahol akadálytalanul söpörhetett át a légáram, szélmalmokat állítottak. A múlt század közepéig több száz malom őrölt, darált a Balatonba torkolló vízfolyások mentén, napjainkra csak kevés áll már, s azok is más funkciót kapva mutatják be a múlt egy szeletét.

Plul-malom – Csopak

Csopak lakóinak régen két fő foglalkozása lehetett: az egyik volt a szőlőtermesztés, a másik a Séd vizére épített malmokban végzett munka. Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik utolsó emléke. Molnár Kálmán 1910-ben elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül, így a malom a Plul Családé lett. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát, államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. A félautomata, serlegfelvonós, két hengerszékes, hasábszitás malom ma látogatható ipari műemlék.

fotó © Veszprém Megyei Értéktár

Örvényesi vízimalom

Az Örvényesi-séd vizét forgató örvényesi vízimalmot I. András, 1055-ben, a Bencés Apátságnak adta, 1211-ben is említést is tesznek az építményről a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor. Még a török időket átvészelte a malom, amely 1871-ben leégett, s jelenlegi formáját ezután nyerte el. A malom egyébként 1985-ig üzemelt és még ma is működőképes. Hazánk legöregebb működőképes malma ma múzeum, gazdag néprajzi, népművészeti kiállításnak ad otthont.

fotó © Farkas Tamás | Csodálatos Magyarország

Kotsy-vízimalom – Zalaszántó

Zalaszántót már egy 1236-ból való oklevél is említi, de sajnos a török idők pusztításra ítélték. A 18. századtól a Festetics család birtoka volt,malmáról azt biztosan tudni lehet, hogy a 20. században  üzemelt. A malomkereket a közelben eredő Kovácsi- vagy Zerna-patak vize hajtotta. Az épületet az 1950-es évek elején átépítették, de a tervezett, korszerű őrlőtechnológia nem valósult meg, így csak darálást végzett, ami 1960-ban meg is szűnt. Az elhanyagolt épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. januárjában vásárolta meg, majd felújították, és 2004-ben egy bemutatóhelyet alakítottak ki benne.

fotó © Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Pálos malom – Zalamerenye

Az 1400-as években  említik először a zalamerenyei Pálos malmot, amely akkor az Örményesi Pálos Kolostor birtokában állt, majd a Veszprémi érsek tulajdona lett. 1888-tól magántulajdon, utolsó tulajdonosa Zsohár Gyula. A malom 1960-ig őrölt, majd lassan az enyészeté lett. A 2015-ben befejezett  felújítás során az 1903. évi állapotában állították helyre. Két felülcsapott vízikerék, hengerszék, malomkőjárat a főbb elemei. A malom működőképes, jellegzetes ritmusban végzi a liszt előállítását. A falakon kapcsolódó használati tárgyak és dokumentumok tekinthetők meg. A malom magántulajdon, de a tulajdonosok szívesen látják az érdeklődő látogatókat.

fotó © Pálos malom

Tapolcai vízimalom

A Malom-tó egyik legimpozánsabb látványa a vízimalom, amely valamikor a 13-14. században épült. A ma hotelként üzemelő malmot az évszázadok alatt többször is átépítettek. A vízkerék hosszú ideig működésképtelen volt, ám a 2016-os felújítás során teljesen új faszerkezetet kapott, s így Magyarország egyetlen villamos energiát termelő vízkerékkel rendelkező vízimalma lett.

fotó © Tóth Krisztián

Tési szélmalmok

Valaha négy szélmalom működött a Bakony egyik legmagasabban fekvő településén, Tésen. A Rotter és Vaszlav malmoknak már nyoma sem található, hírmondónak a ma is működőképes Helt-féle malom, illetve az Ozi-féle malom maradt.

Helt József bognármester szélmalmát, a Helt-malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Ennek mintájára, de valamivel kisebb méretben 1924-ben Ozi János asztalos építtette meg szélmalmát. A malmok köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes mészkő falazatú épületek, hatlapátosak és deszkások, egymástól 200 méterre állnak. A Helt-malom naponta négy mázsát is megőrölt, az Ozi féle ennek a felét. A malmok nyolcas vámra dolgoztak: 100 kiló őrleményből 8 kiló illette a molnárt. A Helt-malomban két pár kő, az Ozi-félében egy őrölt. Jellegzetességük, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük a hatvitorlás szárny. Az udvarban a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is.

fotó © Kalász Vivien | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Mit csináljunk a Balaton környékén, ha már unjuk a partot?

A Balaton selymes vize, a páratlan panorámájú strandok mágnesként vonzzák a pihenőket a partra, de néha a jóból is megárt a sok, és további élményekre vágyunk.