Töttöskáli templomrom – középkori emlék Szentbékkálla határában

Balaton

2026. április 27. Halász Gabi Éva Kiss

Megosztás:

A Töttöskáli templomrom Szentbékkálla külterületén, a Káli-medence északi részén található. Az egykori Töttöskál falu templomából mára csak falmaradványok állnak, mégis jól érzékeltetik, milyen régi települési múltja van a Balaton-felvidéknek.

A rom szabadon látogatható, és rövid kitérőként könnyen beilleszthető egy Káli-medencei kirándulásba.

Hol található a Töttöskáli templomrom?

A templomrom Szentbékkállától keletre, a Fekete-hegy délnyugati oldalának közelében áll. Szőlők, rétek, földutak és kisebb dombok veszik körül, így nem kiépített látványosságként, hanem inkább csendes, tájba simuló történelmi emlékként érdemes felkeresni.

A hely azért is érdekes, mert jól mutatja, hogy a Káli-medence középkori településhálózata jóval sűrűbb volt a mainál. Több kisebb falu létezett itt, amelyek később eltűntek, nevüket pedig ma már csak dűlőnevek, régészeti nyomok vagy templomromok őrzik.

Az egykori Töttöskál falu emléke

A templom az egykori Töttöskál faluhoz tartozott. A települést 1296-ban említik először az ismert források, és a Káli-medence középkori falvai közé tartozott. Később elnéptelenedett, önálló településként pedig megszűnt.

A falu pusztulását a források a török korhoz, egyes leírások szerint az 1531-es pusztításhoz kötik. A templomot később helyreállították, és a 19. század elejéig még használhatták. Később azonban már romként tartották számon.

1 / 4

Töttöskáli templomrom – középkori emlék Szentbékkálla határában

FOTÓ: Éva Kiss

Mikor épült a templom?

A Töttöskáli templomot a szakirodalom többnyire a 12–13. századra teszi. Román stílusú, Árpád-kori eredetű falusi templom volt, amely mérete ellenére fontos szerepet tölthetett be a középkori falu életében.

A templom terméskőből épült, és a középkori templomépítés szokásainak megfelelően keletelték, vagyis szentélye keleti irányba nézett. Ez a korszak falusi templomainál általános megoldás volt.

Hogyan nézett ki eredetileg?

A Töttöskáli templom egyszerű felépítésű, egyhajós középkori falusi templom volt. Bejárata a nyugati oldalon nyílt, szentélye pedig a hajó keleti végéhez kapcsolódott. A két teret diadalív választotta el egymástól, ami a román kori templomoknál gyakori építészeti megoldás volt.

A leírások szerint a templom déli oldalán keskeny, résablakszerű nyílások engedték be a fényt. A szentély boltozott lehetett, a hajóban pedig karzat is állhatott, ami arra utal, hogy az épület nem csupán szerény falusi kápolnaként működött, hanem a helyi birtokosi vagy kegyúri jelenléthez is kapcsolódhatott.

Eredeti formájában kis méretű, terméskőből épült templom lehetett, vastag falakkal, egyszerű belső térrel és a középkori falusi templomokra jellemző visszafogott kialakítással.

A templomból ma falmaradványok láthatók. Az épület teljes tömege már nem áll, de az alaprajz és a főbb szerkezeti részek még érzékelhetők. Felismerhető a hajó és a szentély helye, valamint a középkori kőfalazat több részlete.

3 / 4

Töttöskáli templomrom – középkori emlék Szentbékkálla határában

FOTÓ: Éva Kiss

Miért érdemes felkeresni?

A Töttöskáli templomrom rövid kirándulásként vagy egy Káli-medencei túra részeként érdekes megálló lehet. Nem zsúfolt, nem túl látványosra alakított hely, inkább azoknak szól, akik szeretik a csendesebb történelmi emlékeket és a Balaton-felvidék kevésbé ismert pontjait. A rom felkeresése jól összekapcsolható Szentbékkálla más látnivalóival, valamint a Káli-medence több ismert kirándulóhelyével.

Szentbékkálla legismertebb természeti látnivalója a Szentbékkállai-kőtenger, amely a Balaton-felvidék egyik különleges felszíni formakincse. A hatalmas kőtömbök között rövid sétát lehet tenni, legismertebb pontja pedig az ingókő, amely kis erővel is megmozdítható, mégis stabilan a helyén marad.

A közelben található a Velétei palotarom is, amely Szentbékkálla mellett, a Veléte-hegyen áll. A 14. századi, gótikus eredetű épületmaradványt a források a veszprémi püspökséghez kötik; ma már főként falrészletei láthatók.

A természetjárók számára a Fekete-hegy is jó célpont. A hegy Szentbékkálla és Köveskál fölé emelkedik, fennsíkján rétek, erdős részek és kisebb tavak váltakoznak. A környék egyik kedvelt kilátópontja az Eötvös Károly-kilátó, ahonnan szép panoráma nyílik a Káli-medencére, a Balaton-felvidék tanúhegyeire és tiszta időben a Balaton irányába is.

A Töttöskáli templomromtól nem messze érdemes felkeresni Köveskált is, amely a Káli-medence egyik jellegzetes települése. Régi kőházai, templomai és nyugodt faluképe miatt sokan a térség egyik legszebb falujának tartják. A település jó kiindulópont a Fekete-hegy, a Hegyestű és a környező falvak felfedezéséhez.

A Káli-medence másik látványos földtani emléke a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely Monoszló közelében. Az egykori bazaltbánya feltárta a hegy belső szerkezetét, így jól láthatóvá váltak a bazaltoszlopok.

Aki több középkori emléket is szeretne felkeresni, annak érdemes útba ejteni a Salföld határában, erdei környezetben álló pálos kolostorromot is. A középkori szerzetesi emlék a Balaton-felvidék egyik ismert romhelyszíne, amely gyalogos kirándulással közelíthető meg.

Kapcsolódó