Csopak a Balaton és a Balaton-felvidék találkozásánál

Balaton

2026. február 26. Halász Gabi Betti PM

Megosztás:

Csopak a Balaton északi partján, Balatonfüred szomszédságában fekszik, a tópart mögött emelkedő Balaton-felvidék peremén.

A vízpart, a szőlőhegyek és a völgyekkel tagolt, karsztos dombvidék együtt adja meg a település jellegét.

Geológia

A Csopak környéki Balaton-felvidék alapkőzetét döntően triász kori dolomitok és felső triász mészkövek adják. A kemény, repedezett kőzetek kedveznek a karsztosodásnak, a felszíni és felszín alatti vizek pedig idővel bevágódó völgyeket, helyenként meredekebb, szurdokszerű szakaszokat formáltak.

Ennek látványos példája a Nosztori-völgy, amely a Csákány-hegy és a csopaki Öreg-hegy között fut. A völgy útbevágása fontos földtani feltárás, a rétegek és kőzettípusok több ponton a terepen is jól megfigyelhetők.

Történet

Csopak térsége már a rézkor óta lakott terület, amit a környéken előkerült régészeti leletek is jeleznek. A karsztforrásokban és szénsavas forrásokban gazdag környezet, valamint a tó közelsége hosszú időn át jó megélhetést biztosított. A római kori jelenlétnek is több nyoma ismert. A Kőkoporsó-dombon római kori pincéket és villaépületek maradványait tárták fel, és a Nosztori-völgyben is állhattak villagazdaságok. A térségben római kori út nyomvonalát is számon tartják.

A településnév eredetéről több elképzelés él, a Csopak név első hiteles említése azonban oklevélhez köthető. A veszprémi káptalan 1277-ben kelt csereszerződési iratában Chopok formában szerepel. A középkorban a környék birtokviszonyai összetettek voltak. Csopak területe királyi birtokadományként részben a veszprémi káptalanhoz kerülhetett, Kövesdet pedig már a 14. században kuriális nemesek birtokolták, később a káptalan is szerzett ott földeket. Kövesd nevét egy 1121-ben kiadott adománylevél Cust, Cuest alakban közli. A térség egyházi emlékei közül kiemelkedik a kövesdi román kori templom maradványa, amelyet egy 1363-as oklevél Szent Miklós egyháza néven említ.

A 16. századtól a török hódoltság a környéken is visszaesést hozott, a települések erősen megfogyatkoztak. A 16. század második felében a területet a tihanyi, majd a veszprémi vár bérli, Csopak 1615 után került vissza földesuraihoz. A település középkori Szent István-temploma a mai Kossuth Lajos utca északi végén állt, és a későbbi pusztulások, átépítések után végül csak a tornya maradt meg.

1 / 4

Csopak a Balaton és a Balaton-felvidék találkozásánál

FOTÓ: Betti PM

A török kor után a 18. század elején új telepesek érkeztek Szeben és a Szerémség felől is, és ezzel megindult a falu újjáéledése. A helyi megélhetés gerincét sokáig a szőlőművelés és a borászat adta. A Séd patak vize közben a malmok működését segítette, és nemcsak a környék gabonáját őrölték. A somogyi partról dereglyékkel átszállított gabona is eljutott ide. A balatoni életmódhoz a halászat, a téli jégi halászat és a nádvágás is hozzátartozott.

A mai Csopak három településmagból formálódott egységgé. A Nosztori-völgyben Nosztre helyezkedett el, alatta Csopak, a mai vasútvonal fölötti részen pedig Kövesd.

A 19. század elejétől Csopakon is megindult a fürdőélet és az idegenforgalom lassú kiépülése. Kezdetben a vendégfogadás a házak tisztaszobáinak kiadásával indult, majd a villák építésével erősödött. A település partja a század elején családias jellegű nyaralóhelyként vált kedveltté. Az 1910 és 1940 között épült nyaralók alkották a fürdőtelepet akkor is, amikor a településnek még sokáig nem volt kiépített strandja. 1922 előtt a fürdés jellemzően a Kerekes-dűlő környéki partszakaszhoz kapcsolódott. A 20. század második felében az üdülők és a magánnyaralók számának gyors növekedése új szintre emelte az idegenforgalmat, a szállásadás pedig a szőlőművelés mellett a megélhetés egyik alapja lett.

Látnivalók

A település vízparti sávja a strand és a kikötő környékén a legforgalmasabb. Innen jól belátható a Balaton, és néhány perc alatt elérhető a dombok felé vezető út is. Csopak üdülőhely jellege a 19. századtól erősödött, ennek nyomai a part menti beépítésben és a nyaralóövezetben ma is felismerhetők. Ebbe a történetbe illeszkedik az Angolkisasszonyok nyaralója is, amely a csopaki nyaralótelep kialakulásának időszakát idézi.

3 / 4

Csopak a Balaton és a Balaton-felvidék találkozásánál

FOTÓ: Betti PM

A parttól beljebb a település régi emlékei adnak biztos támpontot. A Csonkatorony a középkori Szent István-templom megmaradt tornya, és Csopak egyik legfontosabb műemléke. A település másik régi magja Kövesd, a falurészhez a református templom és több, 19. századi lakóház is hozzátartozik, ezek együtt adják a környék jellegét.

A Nosztori-völgy Csopak egyik legfontosabb természeti háttere. Kirándulóterepként is ismert, emellett régészeti szempontból jelentős terület, és geológiai jellegzetességei több ponton jól megfigyelhetők. A völgy térségéből adódik a folytatás a Csákány-hegy felé, ahol a kilátó széles rálátást ad a Balatonra és a környező dombvidékre.

A domboldalhoz az épített örökség is szorosan kapcsolódik. A szőlőkkel betelepített oldalon vincellérházak, kúriák és villák jelzik a szőlőművelés és a későbbi nyaralótelepülési fejlődés nyomait, köztük a Ranolder-kastély és a környék klasszicista villái. Csopak múltjának egy másik rétegét a Séd patakhoz kötődő malmok emléke idézi fel, a természetes szénsavas víz hagyományát pedig a Szent József Gyógyforrás kapcsolja a település történetéhez.

Ezek a pontok együtt adják ki azt a Csopakról olvasható térképet, ahol a tóparti jelen és a dombok közé írt múlt folyamatosan egymásba ér.

Kapcsolódó