Balaton
A Balaton-felvidék szőlőhegyekkel borított dűlői között ez a kis barokk szentély különleges hangulatot áraszt: egyszerre idézi a múlt vallásos hagyományait és a táj időtlen szépségét.
A kápolnát 1774-ben emeltette Paraicz Ferenc pápai polgár több társával együtt. A szőlőhegyen dolgozó gazdák Mária oltalmát kérték termésükre és mindennapi munkájukra. Néhány évvel később, 1781-ben, harangot is kapott, amely a környék csendjében hívta imára a hegyen dolgozókat. A névválasztás is különleges: nem a borhoz köthető védőszentet választották, hanem a Szűz Mária neve titulust – a közösség mély vallásos elköteleződésének jelképeként.
A kápolna a vidéki barokk építészet szép példája. Egyhajós, hátul félköríves szentéllyel záródik, homlokzatát pedig ívelt oromzat és karcsú torony díszíti. Az ajtó felett kis körablak látható, a torony tetején hatszögű gúlasisak emelkedik. Világos vakolata, fehér sávjai és egyszerű motívumai a népi építészethez kapcsolják, miközben méltóságteljesen illeszkedik a szőlőhegy környezetébe.
A kápolna előtti tisztás valódi kilátóhely. Innen egyszerre látszik a Tóti-hegy és a Gulács, a kettő között kibukkan a Szent György-hegy lapos fennsíkja, tiszta időben pedig a Szigligeti vár is feltűnik a távolban. A látvány minden évszakban más: tavasszal virágzó fák keretezik, nyáron a zöld szőlősorok ölelik, ősszel pedig színes lombtenger festi át a panorámát.
A kápolna nem csupán történeti emlék, hanem ma is része a közösség vallási életének. Évente két alkalommal tartanak benne szentmisét, amikor a helyiek és a környékbeliek közösen gyűlnek össze a dűlőben. Ilyenkor a kis barokk szentély megtelik élettel, és továbbviszi a több száz éves hagyományt.
A kápolna nem csupán történeti emlék, hanem ma is része a közösség vallási életének. Évente két alkalommal tartanak benne szentmisét, amikor a helyiek és a környékbeliek közösen gyűlnek össze a dűlőben. Ilyenkor a kis barokk szentély megtelik élettel, és továbbviszi a több száz éves hagyományt.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!