Újjáépítik a kastélyszerű Tófürdőt Hévízen, óriási fejlesztés kezdődik

Hévíz

2023. november 27. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

A Magyar Kormány egy átfogó egészségturisztikai fejlesztési tervet fogadott el 2023. november 17-én, mely révén teljesen megújul a Hévízi gyógytó.

A fejlesztésekről Papp Gábor, Hévíz polgármestere a CsodálatosBalaton.hu portálnak elmondta: a kormány támogatása Hévíz világszínvonalú megújulását teszi lehetővé.

– A fejlesztési terv célja, hogy tavunk megújuljon, mely nemcsak egy egyedülálló természeti kincs, hanem hazánk egyik legjelentősebb turisztikai helyszíne is. Akik az elmúlt időszakban ide látogattak, – és szerencsére sokan voltak – észrevehették, hogy az idő vasfoga sajnos kikezdte az épületet. Mostanra elavult, a felújítás ezért halaszthatatlanná vált. Ráfér és megérdemli a modernizációt – emelte ki a polgármester.

A beruházás révén a Tófürdő épülete visszakapja fénykori megjelenését, és igazi kastélyként emelkedik majd ki a vízből. A tervek szerint visszaépül az eredeti, hagymakupolás tetőszerkezet is.

– A Festeticseknek köszönhetően Hévíz fürdővárosi fejlődése, ezért – a család előtt tisztelegve – az eredeti külsőt ölti magára a fürdőépület, miközben a 21. századnak megfelelő műszaki tartalommal születik újjá – tette hozzá város első embere.

Papp Gábor részletezte: átfogó egészségturisztikai fejlesztésről beszélünk. Hévíz, mint egészségturisztikai desztináció versenyképességének megerősítésére szükség van.

– A fejlesztés célja, hogy városunk turizmusának alapját jelentő Tófürdő működtetését új alapokra helyezzük, és fejlesztésével olyan minőségi szintlépést érjünk el, amellyel a meglévő vendégek megtartása mellett a város új célcsoportokat és igényes nemzetközi vendégkört is képes legyen még nagyobb arányban megszólítani és vonzani. A modernizáció célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfeleljünk, legyen szó például a készpénzmentes fizetési lehetőségekről – magyarázta a polgármester.

Természetesen – a lehetőségekhez mérten – célunk, hogy a fürdő a beruházás alatt is zavartalanul látogatható legyen – szögezte le a polgármester.

Papp Gábor, Hévíz polgármestere

Papp Gábor azt is hozzátette: jelenleg – a kormányrendelethez illeszkedve – a háttér munkák folynak, a fejlesztés véglegesítése zajlik. Arra a kérdésre, hogy várhatóan mennyi idő alatt készülhet el a beruházás, pontos időt jelenleg nem tudott adni.

– Úgy készülünk, hogy legkevesebb 1, legfeljebb 3 évet vesz majd igénybe, erről azonban még korai beszélni – tette hozzá a polgármester.

– A kormány döntése értelmében azonban nemcsak a Tófürdő, de a Hévíz-Balaton Airport felújítása, fejlesztése sem maradhat el. Bízunk benne, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország legfontosabb egészségturisztikai helyszínének ismertsége, nemzetközi kedveltsége is nagyságrendekkel léphet előre – mondta Papp Gábor.

Egy kis történelem:

A Hévízi-tó vizének jótékony hatásáról már a rómaiak is tudhattak, de a Festeticsek tevékenysége nyomán vált igazi fürdőhellyé Hévíz. Neve először egy 1328-ban kelt oklevélen szerepelt locus vulgarites Hewyz dictus-ként. A 18. századig nem volt jelentős a fürdőélet

A tóról az első tudományos leírást Zala vármegye orvosa dr. Szláby Ferenc tette 1769-ben. Később Windisch Károly, Pozsony polgármestere 1780-ban kiadott német nyelvű munkájából kiderült, hogy a patak, melyet Hévíznek hívnak, kénszagú és mind külsőleg, mind belsőleg gyógyhatással bír.

Ekkor már a Festetics-családé ez az uradalom, Festetics György pedig igen sokat foglalkozott azzal, hogy hogyan tudná fürödhetővé tenni a tavat. A gyógytó és környezete persze egészen másképp nézett ki ekkor, és a fürdőhellyé tételt nehezítette, hogy a Festetics-birtokon kevés hely volt alkalmas az építkezésre. Azért történtek fejlesztések is, különösen az 1795-1797 közötti időszakban, ekkor öltözködésre szolgáló deszkaházikókat építtetett a gróf, amit a nép ingyen használhatott. Mégis talán a legfontosabb fejlesztés a bozótos feltöltése volt, a fürdőtelep-alapjának az ingoványos talajba való lerakása, mellyel megszületett Ótelep.

1858-ban a tó nyugati oldalára ingyen fürdőházat húztak fel. Az 1870-es évekig egy sor kőépület készült el, ezeket egyszerűen beszámozták, az I-től az VII-ig számozott házak földszintes épületek voltak, kivéve a hetediket, mely Hévíz első emeletes építményeként vált ismertté, ezek a házak lettek, a későbbi gyógyfürdőkórház alapjai.

1905-ben a Festeticsek 35 évre haszonbérletbe adták a fürdőt Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, aki a meglévő épületekre emeletet húzatott, vendéglőket, szállókat alakíttatott ki. 1906-ban készült el a 23 szobás Csányi-ház, 1909-ben a Kurszalon, és végre megkezdődtek a rozoga fürdőházak felújítása is. 1906-ban kupolás fürdőház épült a középső fürdőépülete helyére, így már esőben is fürdőzhettek a látogatók.

A két világháború közti időszaka gyógyászati terápiák kora. 1940-ben ismét a Festetics család kezébe került Hévíz. Ez azonban már nem a fürdőfejlesztés időszaka volt, először német, aztán orosz katonák szálláshelyéül szolgáltak Hévíz szállói. 1945-ben szovjet hadikórház működött itt, a megalakuló nemzeti bizottság kimondta, hogy a külföldön tartózkodó Festetics (IV.) György tulajdonát képező tó és minden hozzá kapcsolódó építmény községi tulajdonba kerül, így került állami tulajdonba a fürdő.

Kapcsolódó