Egy serfőző mester álmodta meg a modern Hévízfürdőt.

A keszthelyi sörgyáros dinasztia első tagja, id. Reischl Vencel 1844-ben érkezett Keszthelyre. Először bérelte, majd meg is vásárolta a Festetics család sörgyárát. Városbírája is lett Keszthelynek és nagy tiszteletnek örvendett.

HIRDETÉS

Unokaöccse, ifjabb Reischl Vencel korán árvaságra került. A nagybácsi magához vette a fiút, aki a cseh Budweisben tanulta ki a serfőző mesterséget. Morvaországból Grazba küldik továbbtanulni, ahonnét 1862-ben tér haza, immár Keszthelyre.

Nagybátyja a sörgyár irányítását korlátlan rendelkezési joggal átadta neki.

Vencel nemzetközi fürdővárost álmodott meg

Irányítása alatt a sörgyár már akkora hasznot hozott, hogy az ifj. Reischl Vencel 1910 körül herceg Festetics Tasziló után Keszthely és a környék második leggazdagabb polgárának számított. Vencel nagybátyja sokat tett a keszthelyi fürdőélet fellendítésért, míg az ifjabbik még ennél is nagyobbat mert álmodni: 1905-ben 35 évre haszonbérletbe vette a Festetics-uradalomtól Hévízfürdőt.

A területen azonnal komoly fejlesztésekbe kezdett, mert célja az volt, hogy Hévízfürdőt az európai hírű fürdővárosok közé elemelje.

A magyar főúri réteg ugyanis szívesebben töltötte idejét a Monarchia külföldi fürdőiben.

Építkezés házról-házra

Első lépésként a mocsaras területek egy részét feltöltette, hogy építésre alkalmasakká váljanak. Irányítása alatt a tó melletti épületek egy részét elbontatta, a jobb állapotúakat több szintes, korszerű villákká alakíttatta. 1906-ban elkészült a Rákóczi-ház és a György-ház, 1907-ben a Deák Ferenc-ház. 1908-ban elkészült a Csány László-ház és a bazárépületek. 1909-ben megnyílt a hangversenyeknek, báloknak is helyt adó Kúrszalon. 1910-be átadták a József-házat, majd 1912-ben az Ella-villát. A város északi részén korszerű szanatórium épült, valamint több új szálloda és kiszolgáló épület is elkészült a településen.

A Tófürdő igazi fürdővé válik

Mindjárt a bérlet kezdetén, egyik legfontosabb lépésként megkezdték magának a fürdőépületeknek a korszerűsítését, kibővítését. 1906-tól folyamatosak voltak a fejlesztések. A korábbi tükörfürdő mellé további cölöpökön álló épületek kerültek, melyeket kupolával fedtek le. A korábbi egyszerű fapallós hidat is felszedték, és helyette, egy kicsivel arrébb 1907-re fedett fa híd épült.

Elkészült a mai is oly jellegzetes kéttornyú főbejárat, mely elé Festetics herceg készíttetett kerubokat a pécsi Zsolnai Manufaktúrában.

Nem elég a jó fürdő, modern gyógyászat is kell

Vencel tudta, hogy egy modern fürdőbe szakértő személyzet is kívánatos. Már 1906-ban leszerződtette a nyári fürdőidényre Hévízre dr. Schulhof Vilmos fürdőorvost, aki módszereivel, szaktudásával és nemzetközi hírű tanulmányaival, publikációival jelentős lépéseket tett a hévízi gyógyászat sikereinek megismertetésében. 1944-ig dolgozott Hévízen. 1944-ben feleségével együtt Auschwitz-be deportálták. A rendelőintézetben Cséby Lajos gyógyszerész üzemeltetett patikát. Dr. Moll Károly 1920-ban érkezett Hévízre, és 1932-ben lett a fürdő vezető orvosa. Az itteni orvosok szaktudását nemzetközileg is elismerték.

Az általuk megalapított új módszertani intézetek, a bevezetett gyógyászati eljárások és a gyakorlati tapasztalatok alapján végzett kutatások megalapozták Hévíz, mint gyógyhely hírnevét.

Marketing nélkül a kutya se tud róla

A Reischl család sikereit nem csak jó befektetéseiknek és korszerű fejlesztéseiknek köszönhette, hanem annak az üzleti szemléletnek is, ami a marketinget épp úgy a cégvezetés fontos feladatának tartotta. Tudták nem elég jó „terméket” előállítani, még sokkal fontosabb azt jó marketinggel el is adni. Az építkezések mellé ezért az akkori kornak megfelelő komoly „marketing” munka is társult. Színes plakátok hirdették a fürdő szépségét és kiépítettségét. Kiadványok és leiratok jelentek meg magyar és német nyelven, melyek hirdették a modern fürdőt, a hasznos gyógyvizet és a kulturális élet sokszínűségét. Vencel közbenjárásának is köszönhetően 1911-ben Hévíz megkapta a gyógyfürdő jellegű település címet is, és egy kis szerencse is melléjük szegődött, hiszen 1914-ben Hévízre érkezett Nelly a fővárosi állatkert elefántja egy kiadós fürdőkúrára, mely nem kis hírverést jelentett Hévíznek a korabeli sajtóban.

I. Világháború – törés majd fellendülés

Az első világháború időszakában ugyan a beruházások szüneteltek, a fürdőélet viszonylag zavartalanul folyt. A háború után azonban Hévíz valamelyest még kedvezőbb helyzetbe is került, hiszen hazánk több neves fürdőhelye az elcsatolt területeken volt, így Hévíz szinte az egyetlen jelentős gyógyhelyként maradt meg Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy Vencel utolsó éveiben, 1920 után is jelentős fejlesztések történtek, mint például további villák, panziók, mozi, posta, úthálózat épült. Gyermekei irányítása alatt pedig 1927-ben megépült a strandfürdő emeletes épülete a tó északi partján, és egy további fürdő, melyhez újabb híd vezetett.

Az örökség

Vencelnek 8 gyermeke született, és 1923-ban, 83 éves korában halt meg, tetemes vagyont, szép örökséget és egy immár nemzetközi hírű gyógyfürdő bérletét és jövedelmét hagyva családjára. 1932-re üvegtetőt kapott a tó feletti központi épület, ami egy eltolható vasszerkezeten állt, így szép időben nyitva míg esőben zárva volt. Ekkorra már 7 szálloda, 12 vendéglő és 40 villa állt a községben, és évi 16000 vendéget fogadtak Hévízen.

A zsidótörvények következtében a köztiszteletben álló Reischlek 1940-es évekre nem hogy tisztséget nem vállalhattak, de még szavazati joguk sem volt. A család több tagja később zsidó származása miatt emigrált, keszthelyi sörgyárukat és a tulajdonukban álló Hungária Szállót 1948-ban államosították.

Az unoka, Reischl Marcel feleségével ez év novemberében hagyta el Magyarországot. Ausztriából Angliába, majd Kanadába költöztek.

Mi lett a fürdő sorsa?

A 35 éves bérlet 1940-ben járt le. A bérlemény a fürdővel, szállodákkal, szanatóriummal ismét a Festetics-család kezébe került, és ők további fejlesztéseket terveztek. De a herceg 1941-ben, 59 évesen váratlanul meghalt. A hitbizomány örököse 9 hónapos fia lett, így az igazgatási feladatokat édesanyja Haugwitz Mária grófnő látta el. A háború első éveiben még viszonylagos nyugalomban folyt a fürdőélet Hévízen, de 1943-tól már szinte minden szálloda hadikórházzá alakult át.

1945. április 25-én a Hévízi Nemzeti Bizottság kimondta, hogy a külföldön tartózkodó kiskorú herceg Festetics (IV.) György tulajdonát képező hévízi fürdőüzemet a gyógytóval, a hozzá tartozó összes felépítménnyel, parkokkal együtt községi tulajdonba veszik át. A tófürdő tulajdonjogáért a család hiába szállt harcba. 1948 márciusában minden ingatlant államosítottak.

Nézd a Hévízi-tavat ÉLŐben webkameráinkon.