Nem is igazán az a kérdés, hogy mióta van turizmus Hévízen, sokkal inkább az, hogy mióta van Hévíz a turizmus miatt?

Gróf I. Festetics György, mint a térség földbirtokosa, felvilágosult és egyben világot járt nemes ismerte fel, hogy a birtokán lévő, a népi megfigyelések szerint gyógyító erővel is bíró hévízi tőzeglápot tápláló hőforrás kiaknázható lenne egy a Nyugat-Európai fürdővárosokhoz hasonló gyógyfürdőhely kialakítására.

Ennek érdekében 1795-ben megkezdődtek a Hévízi-tó kialakítását és a rá épülő fürdőkultúra megteremtését célzó törekvések.

A tőzeglápot lecsapolták, kialakították a tómedret, a partmenti mocsaras területeket fásították, a tó elfolyó vizét szabályozott mederbe terelték. Megjelentek az első cölöpökön álló fürdőépületek a tó felett, természetesen ekkor még külön a férfiak és a nők számára. A „tükör-fürdőkbe” az akkori polgárok, nemesek jártak, míg a patakmederben az egyszerűbb nép fürdött, a patakparton álló „köpölyözőház” pedig mindenki számára nyitva állt. De az 1800-as években még az is természetes volt, hogy az állatokat is a meleg vízbe hajtották. 1860-as években már 9.000-nél több fürdőjegyet adtak el nyaranta.

Sörgyárosból – Fürdőhely fejlesztő

Az igazi fürdővárossá alakuláshoz végül egy keszthelyi mágnás, Reischl Vencel kellett. Az eredetileg sörgyáros, mint bérlő fejlesztette tovább a hévízi birtokokat igazi fürdőhellyé, ahol már szállodák, szanatóriumok, gyógykezelések, kúrszalon és pezsgő kulturális élet fogadta a tehetősebb, immáron bel- és külföldi vendégeket. Így lett 1905 és 1930 között Hévíz a Monarchia egyik, ekkorra már ismert és elismert fürdőhelye, ahol itt nyaralt a magyar kulturális élet krémje. Ez a népszerűség nagyjából 16.000 vendéget jelentett éves szinten, akik főleg a polgári, nagypolgári, főúri rétegből tevődtek ki.

Ez volt a Boldog Békeidők fürdővárosi korszaka Hévízen.

SZOT korszak

Az Európán végigsöprő háborúk után 1948-ban az akkor még Festetics birtokot és a hozzá kapcsolódó létesítményeket államosították és megkezdődött az állami üdültetés időszaka.

1952-ben hozták létre a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, gyógyhellyé nyilvánították Hévízt.

Elkészült el az ország akkor legmodernebb balneoterápiás gyógyászati központja, és ebben az időszakban  kezdte munkásságát Dr. Moll Károly, nemzetközi hírű reumatológus, a súlyfürdő feltalálója. Sorra épültek Hévízen az állami üdülők. A 70-es évekre már a külföldi és belföldi turizmus is egyre jelentősebbé vált, így további nagy szállodák építésére volt szükség, miközben a Hévízi Tófürdő épületegyüttese is többször megújult, bővült. Ebben az időszakban éves szinten még a mostani mértéket is meghaladó, nagyjából 1.500.000 vendégéjszakát töltöttek Hévízen a turisták, legtöbben az állami gyógyüdülőkben, SZOT üdülőkben, szanatóriumokban, a kényelem minimális feltételei között.

Gyógytó és wellness paradicsom

A rendszerváltást követően az állami üdültetést lassan felváltotta a mai értelemben vett turizmus. Átalakult a város szálláshely és szolgáltatás kínálata, megújultak a közterek, a kiadható szobákat átalakították komfortos apartmanokká. A klasszikus gyógyászati szolgáltatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a wellness és az egészséges életmóddal is erősen összefüggő aktív élménykínálat. A vendégek és vendégéjszakák száma a 90-es években jelentősen csökkent, ám a turisztikai trendek átalakulásához alkalmazkodó Hévíz a 2000-es évek elejére kezdte visszanyerni régi népszerűségét. 2010-ben már újra 1.000.000 feletti vendégéjszakát töltöttek el Hévízen a vendégek, akiknek nagyjából 60%-át alkotják azóta is belföldiek, míg a további 40%-ot adó külhoni vendégek a világ minden tájáról érkeznek a fürdővárosba.

Az utóbbi 10 évben a város meghatározó helyet foglal el hazánk turisztikai térképén.

Több mint 10 éve a vendégéjszakák számának tekintetében a 2. helyet foglalja el Budapest után. A 2019-es évben több mint 1.200.000 volt ez a szám.

Hévíz ugyanakkor nem a turisták számának végeláthatatlan növekedésében látja a város jövőjét. A tömegturizmussal szemben törekszik megmaradni egy különleges helynek, ahol az egészség és a minőség a legfontosabb, mindez fenntarthatóan.

Kapcsolódó

A világ legnagyobb fürdésre is alkalmas termáltava, a Hévízi-tó

Az Európában unikumnak számító Hévízi-tóhoz hasonló Új-Zélandon található, de annak 50 fokos vízhőmérséklete nem alkalmas fürdésre és gyógyászatra.

Kapcsolódó

15 tény, amit tudnod kell a Balatonról és a Hévízi-tóról

Naponta ezrek, tízezrek élvezik télen, nyáron a Balaton és a Hévízi-tó nyújtotta lehetőségeket, legyen szó pihenésről, vagy aktív kikapcsolódásról.