Picit sem veszélytelen feladatot végez az a búvárcsoport, amely rendszeresen vizsgálja a forrásbarlang állapotát egyéb más feladatok mellett.

Káprázatos és egyedülálló a Hévízi-tó, melyet környezete, gyógyhatású vize, illetve az erre épülő kezelések messze földön híressé tették.

A tó felszínén úszkáló tündérrózsák, a kellemesen simogató 33-35 Celsius-fokos víz, a páratlan természeti környezet megnyugvással tölti el az ember szívét és lelkét, nem is beszélve a testünkre tett pozitív hatásokról.

A tó átlagos mélysége kettő-öt méter, de ott, ahol a forrásbarlang található, a 38 méteres mélységet is eléri.

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

A forrásbarlang

A forrásbarlang a forráskráter oldalán nyílik, egy gömb alakú, körülbelül 70 × 90 méteres, 14 méter magas és 17 méter átmérőjű teremből áll. A barlangbejáraton keresztül, percenként 30–40 ezer liter vízhozamú, 38 °C-os forrás áramlik ki.

A források vízhozama miatt a tó teljes vízkészlete kb. háromnaponta kicserélődik, melynek egy részét a Hévízi-lefolyó vezeti el.

Kapcsolódó

A páratlan Hévízi-lefolyó

Fürdőzők és kenusok népesítik be az év bármely időszakában a Hévízi-csatornát, mely a Hévízi-tó felesleges vízét vezeti el a Zala-folyóba.

De kezdjük a kutatások elejéről

1864 és 1869 között, a tófürdő épületeinek építésekor Hencz Antal keszthelyi építész részletesen felmérte a tavat és 43 méter mélynek találta. Jordán Károly 1907-ben a tó fenekéről mintákat vett, és közben már megsejtette a forrásbarlangot.

1908 januárjában a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság búvára csak 22 méter mélyre tudott merülni, de a függőleges kráterfal oldalában több repedést, üreget talált, amelyekből a megfigyelése szerint víz tört elő. Még ugyanebben az évben három fiumei búvár érkezett, akik 12 és nyolc méter mélységből vízmintát vettek. Magyarországon ez a két merülés volt az első, barlangkutató merülés, mert a tó nyugati oldalában több, szűk barlangjáratot jeleztek a búvárok.

Az 1950-es években járunk, amikor az újabb búvármerülések eredményeként megállapították, hogy a tó forrásbarlangjához, a kráterbe leereszkedve 38 méter mélyen egy lapos folyosón keresztül vezet az út. A barlangba bejutást nehezíti a másodpercenként 403 liternyi, szemből kifelé áramló kevert termálvíz, amely komoly fizikai megterhelést jelent a búvároknak. Ez a folyosó négy méter után egy terembe torkollik. A terem 14 méter magas és 17 méter átmérőjű, s egy iszapnyereg osztja ketté, a keleti oldalon kisebb, a nyugati oldalon nagyobb mélyedést alkotva.

1972-től újabb merülések és a Hévízi-tó állapotának megőrzéséért komoly munkálatok folytak a mélyben.

A Hévízi-forrásbarlang további, tudományos célú kutatásai 1977. október 30-án megszakadtak, mert az addigi feltárás vezetője, Plózer István és társa, Páli Ferenc az egyik barlangi merülés közben, a megbeszélt időpontra nem tértek vissza és az értük induló mentőbúvárok már csak a holttestüket tudták a felszínre szállítani. 1985-ben Bíró Tamás búvár nem jött többé élve a felszínre.

Emléktábla az elhunyt búvárok emlékének

A jelen

– Napjainkban tovább folynak a kutatási-karbantartási merülések, amelyekre negyedévente kerül sor egy megbízott búvárcsoporttal – avatta be a CsodalatosBalaton.hu oldalt Németh György, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház környezetvédelmi vezetője.

– A merülés hatósági engedélyhez kötött tevékenység, amely szigorú szakmai ismereteket igényel. A jelenlegi búvárcsoport a korábbiakhoz hasonlóan jól felszerelt és jól képzett társaság – emelte ki Németh György. Munkájukban fontos az összhang, a csapatmunka és a precizitás.

Minden merülést többórás előkészület előz meg A, B, C tervvel felkészülve, s a búvárok mozgását felszíni biztosító figyeli.

A gondtalan fürdőzők élvezik a felszínre törő buborékok simogató hatását, míg a mélyben komoly munkavégzés történik. A merülések legfőbb célja a forrásbarlang általános állapotának felülvizsgálata, a változások rögzítése a korábbi felmérésekhez képest.

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Minden alkalommal vízminta-vételezés történik az előre determinált pontokon, illetve rétegrendenként.

Mindemellett iszaprétegvastagság-mérés, műszerellenőrzés, hőmérsékletmérés (a barlang több pontján) és egyéb műszaki beavatkozás bővíti a búvárok munkáját.

A karbantartási munkák során nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a barlang természetes állapotát semmilyen módon ne változtassuk meg.

A fotókat Németh György, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház környezetvédelmi vezetője bocsátotta felhasználásra a CsodalatosBalaton.hu számára.

Summary

Article Name

Félelmetes, mégis lenyűgöző forrásbarlang a Hévízi-tó mélyén

Description

Hévízi-tó forrásbarlang – Negyedévente merülnek le búvárok a Hévízi-tó vízfelszíne alá, hogy a mélyben kutatási-karbantartási munkát végezzenek.

Author

Halász Gabi

Publisher Name

CsodalatosBalaton.hu

Publisher Logo