Balaton
Ez a 600 négyzetméteren elterülő útvesztő több mint 200 nagy szalmabálából épült, és minden látogatás alkalmával – az átrendezése miatt – új kihívást jelent.
A 180 centiméter magas szalmafalak lehetetlenné teszik, hogy könnyen megtaláljuk az utat, így a kijárat felkutatása valódi kihívás és sikerélmény. A Nagystrand útvesztője még sejtelmesebbé válik, amikor sötétedés után a látogatók elemlámpával bolyonganak a folyosók között.
Az útvesztő november 3-ig minden nap 10 és 19 óra között látogatható, a pénztár 18 óráig van nyitva. A belépőjegy ára 500 forint, de a többször visszatérni vágyók számára 4 alkalmas kedvezményes jegy is elérhető 1500 forintért.
A labirintust a téli szezonban ismét megnyitják a látogatók előtt.
A labirintus látogatói egy szórakoztató kvízjátékban is részt vehetnek: a Nagystrand bejáratától a labirintus bejáratáig hét különböző helyen QR-kódok rejtőznek, amelyek izgalmas feladványokat rejtenek. A sikeresen megfejtett feladatok és a kvíz kitöltése után a résztvevők sorsoláson vehetnek részt, ahol ajándékokat is nyerhetnek.
A görög hagyomány szerint a labirintus létrehozása maga a világ megteremtése, s az egyik leghíresebb és legősibb labirintus a görög mitológiában található: Minósz király labirintusa. Az ókori Egyiptomban is emeltek labirintusokat, például a Labyrinthos elnevezésű építményt, amelyet a halottak temetkezési helyeként használtak. Az ókori rómaiak is alkalmazták a labirintusokat, például a Domus Aurea nevű épületükben.
A középkorban a keresztény vallásban a labirintusokat sokszor katedrálisok és kolostorok udvaraiban építették. Ezek a labirintusok gyakran kőből vagy márványból készültek, és a hívők körbejárva és imádkozva követhették az útját, amely szimbolizálta az ember spirituális utazását Isten felé.
A labirintusoknak több típusa létezik, a legelterjedtebb a klasszikus labirintus, melyet egyetlen útvesztő jellemez, s a bejáratból a kijáratig vezet. De van rejtélylabirintus, amely több útvesztőt, elágazást és lehetőséget tartalmaz, vagy a kettős labirintus, amely két egymással átfedő vagy egymásba ágyazott útvonalból áll. Ismertek még a tükör-, vagy a játékos labirintusok is.
A labirintusok többnyire kőből, betonból, vagy növényekből, általában sövényekből készültek. Magyarországon a labirintusok hagyománya különösen a barokk és a romantikus kertépítészeti stílusok idején virágzott.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!