Piciny falu kis tanúhegye pazar kilátással: Hegyesd
Nevét a vulkáni kúp hegyről, a “hegyes” hegyről kapta.
A Tapolcai-medence páratlan természeti szépsége, a hegyek ölelésében fekvő kicsiny település vonzza a turistákat. De nem csak a természetbarátoknak csalogató Hegyesd, hiszen a mesés környezet mellett más látnivalóval is dicsekedhet a település.
A tanúhegy csúcsára, az egykor magasba emelkedő várat feltehetően a 13. században építtette az Atyusz nemzetség.
A különben „jelentéktelen” magánvár – amely a Pölöskei, Herczeg és végül a Rozgonyi család birtokában is volt – katonai szerepét 1561 áprilisában bizonyította. A Veszprémet 1552 óta birtokló törökök egy váratlan rajtaütéssel elfoglalták a Hegyesdi várat, majd 1562 tavaszán a Gyulaffy László vezette csapatok visszafoglalták azt. Ekkor Salm győri főkapitány tüzérségét és a sorkatonaságot is bevetették, akik az elfoglalt várat földig rombolták.
Az alig két és fél utcából álló falu központjában levő bányató a felhagyott kőbánya helyén keletkezett. Hegyesden ugyanis egészen a kilencvenes évekig bányászták a hófehér murvát.
Takaros házak sorakoznak az idilli településen.
Kétlyukú, boltozatos kőhíd az Eger-patak fölött.
A 19. század eleji híd különleges építmény, mely ma műemléki védettséget élvez. A híd kis fülkéiben Nepomuki Szent János az utazók védőszentje áll őrszemet.
A hegyesdi Szent Erzsébet-templom, amelyet egy régi iskolából alakítottak ki.
Harangláb a harangházzal
A 360 fokos panoráma egy szelete