Szoborpark a legmostohább sorsú balatoni tanúhegyen, a Halápon

Balaton

2020. július 6. Halász Gabi Sáhó Sándor

Megosztás:

Nem is olyan régen a Haláp még úgy nézett ki, mint a Badacsony, vagy a Szent György-hegy, azonban a hegyet gyakorlatilag megskalpolta a bányászat.

A második világháború utáni újjáépítés éveiben hirtelen volt szükség nagy mennyiségben bazaltra az utak aszfaltozásához, a vasúti sínek alapozásához. Ez a szükség pecsételte meg a Haláp sorsát.

fotó © Sahó Sándor | Csodálatos Balaton

A bányászat következtében a Haláp-hegy csúcsa és központi része, a hegy bazaltsapkájának jelentős része eltűnt, egy tájsebet hagyva maga mögött. Azonban a volt bányaüregben a bányászat során feltárult geológiai képződmények, tanulságos alakzatok és rétegsorok jól megfigyelhetők, így újabban a Haláp a geoturizmus célpontjaként komoly tudományos-ismeretterjesztő szereppel bír. Egyrészt emiatt, másrészt az ott élő védett növény- és állatfajok miatt a hajdani bánya mintegy 34 hektáros területét helyi jelentőségű védett területté nyilvánították.

Előtérben a mammutfenyőből készült Szent Borbála, a bányászok védőszentjének szobra

fotó © Sahó Sándor | Csodálatos Balaton

2019-ben a régi kőbánya helyén megnyílt meg az Ébredő Vulkán szoborpark, ahol művészi eszközökkel kívánják ellensúlyozni a bányászással okozott tájsebet.