A kontinenseken átívelő, 11 millió eurós kutatóprogram egyik legnehezebb feladatát kapta a tihanyi intézet.

13 ország 36 intézetének kutatói, többek között a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai, fogják feltérképezni az Atlanti-óceán mikroorganizmusainak világát, a planktonikus élőlények kölcsönhatásait.

A tengerbiológia és az édesvízi ökológia egyre mélyebb összefonódását is mutatja ez a közös projekt –  mondta Jordán Ferenc, az intézet vezetője.

Első lépés a mintagyűjtés lesz, a második ezek laborokban történő feldolgozása, a harmadik a minták elemzése molekuláris genetikai, genomikai módszerekkel. A negyedik, az egyik legnagyobb feladat, az adatok rendszerszemléletű feldolgozása a tihanyi intézetnek jut.

A munkacsoportot Jordán Ferenc vezeti egy dél-afrikai mikrobiológussal karöltve. Mint kifejtette, a táplálékhálózat alját eddig igen elnagyoltan írták csak le, pedig a legfontosabb folyamatok ott mennek végbe, ezen múlik a magasabb szinteken táplálkozó szervezetek sorsa is. Ennek eredményei alapján hozható majd érdemi döntés egyebek közt az óceánt érintő gazdasági, környezetvédelmi témákban.

Eddig jellemzően egy-egy terület, néhány kiemelt faj, fontosabb jelenség kutatása kapott hangsúlyt, de ezek kölcsönhatásairól, rendszerben történő működésükről nem sokat tudunk. Ezt szeretné a projekt pótolni – magyarázta a rendszerökológus.

A tihanyi intézet munkatársai matematikai és informatikai módszerekkel fognak dolgozni. A genomikai információkat matematikai modellezésekkel értelmezik, amiben az igazgató közlése szerint már komoly gyakorlatuk van.

Jordán Ferenc elmondta, hogy a program középtávú céljaként fogalmazódott meg a teljes módszertani keretrendszer édesvízi ökoszisztémákra történő adaptációja a Balaton példáján. Ennek előkészületei zajlanak már a tihanyi bázison.

Az egész projekt végső célja a klímaváltozás hatásainak megértése és a tengeri mikrovilág minden eddiginél alaposabb felmérése, a tengeri ökoszisztéma sérülékenységének és kritikusan fontos elemeinek meghatározása. A kutatómunkában különös hangsúlyt kap a mikrobiom, a mikroműanyagok, a savasodás vizsgálata. A legjelentősebb kooperációs partnerek brazil, dél-afrikai, olasz és francia intézetek, de a tengerparttal nem rendelkező országok közül Svájc és Magyarország is hozzájárul a projekthez – fogalmazott az intézményvezető.