Van, ahol június 6-át, máshol 25-ét jelölik meg a Barlangok napjának, de nem is a pontos dátum, hanem inkább a barlangokra vetett figyelem a lényeges.

Mit is nevezünk barlangnak?

A barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a 2 métert és egy ember számára – kitöltésének eltávolítása után – a behatolást lehetővé teszi. Ide soroljuk a barlang méretét el nem érő, kisebb földalatti természetes üregeket is például a kőfülkét.

Hazánkban minden barlang a törvény erejénél fogva védelem alatt áll.

A barlangokat képződésük szerint különböztetik meg, vannak a befoglaló kőzettel egyidejűleg képződött, úgynevezett szingenetikus barlangok és vannak a már kialakult kőzetben utólagosan létrejött barlangok, ezek a posztgenetikus barlangok. Magyarországon jelenleg több mint 4000 barlangot tartanak számon.

A Balaton-felvidék csodái

Balatonederics Csodabogyós-barlang, fotó © Sinka Gábor

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területén mintegy 800 barlangot tartanak nyilván, de ebből a 100 méteres hosszúságot csak több, mint 30 haladja meg.

A föld mélyében található geológiai, alaktani és biológiai értékek miatt 18 járatrendszer áll fokozott védelem alatt. 24 barlang kizárólag az Igazgatóság hozzájárulásával, hozzáértő és felelős barlangi túravezető kíséretében, megfelelő felszerelésben látogatható.

Két fokozottan védett barlang leglátványosabb szakaszait – szakképzett vezetők kíséretében – bejárhatják az érdeklődők: ezek a Dunántúl (Budai-hegységet nem számítva) leghosszabb, 5200 méter hosszú rendszere, a Csodabogyós-barlang, illetve a Déli-Bakonyban nyíló Szentgáli-kőlik.

Természetesen vannak olyan barlangok, ahova életkortól és állóképességtől függetlenül bárki ellátogathat: ilyen a különleges élményt nyújtó, részben csónakkal bejárható Tapolcai-tavasbarlang, és a Balatonfüred határában nyíló Lóczy-barlang, amely egy beruházás miatt jelenleg nem látogatható.

Barlang, csak egy kicsit másképp

Balatonkenese Tatárlik, fotó © Csodálatos Balaton

A balatonkenesei magaspart öt szinten kilenc sejtelmes barlangot rejt. Tatárliknak nevezik ezeket a mesterséges üregeket, melyekbe a mondák szerint a tatárok, később a törökök elől menekültek a település lakói. Ezekben a barlangokban, az anyakönyvi bejegyzések szerint, még a 19. század közepéig laktak, sőt, gyermekek is születtek. A kilenc tatárlikból három csak hegymászó felszereléssel közelíthető meg, a hat üreget, amelyek földközelben tátonganak a Balaton felé, sem könnyű elérni, utcai ruhában, magassarkú cipőben ne is próbálkozzunk.

A tihanyi Barátlakásoknak nem sok közük van a szó szoros értelmében a barlangokhoz, hiszen mesterséges üregek, de megidézik azt a kort, amikor remeték éltek a föld alatti lakokban.

Tihany Barátlakások, fotó © Csodálatos Balaton

A Hévízi-tó 38 méter mélyen rejtőző forrásbarlangja a forráskráter oldalán nyílik, egy gömb alakú, körülbelül 70 × 90 méteres, 14 méter magas és 17 méter átmérőjű teremből áll. A barlangbejáraton keresztül, percenként 30-40 ezer liter vízhozamú, 38 °C-os forrás áramlik ki.

Hévízi-tó, fotó © Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Kiemelt jelentőségű természeti kincs a Tapolcai-tavasbarlang

A barlang 1912 óta szinte folyamatosan látogatható, később a tó vizének visszaduzzasztása után vált lehetővé a barlangi csónakázás.

Kapcsolódó

Tatárlikak, látogatható barlanglakások Balatonkenesén

A balatonkenesei magaspart, a Soós-hegy nem csak a kilátóról, illetve a tátorjánról híres, hanem a barlanglakásokról, a tatárlikakról is.

Kapcsolódó

Tihany rejtett kincsei – Barátlakások

Tihanyban van Közép-Európában az egyetlen, majdnem épségben fennmaradt remetetelepe, ha itt kirándulsz, ne hagyd ki ezt a látnivalót sem.