Hóköpenyt öltött a Gernye-hegy és az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom
A szakrális helyet 1268-ban említik írásos források.
A mai Dörgicse egykor három különálló faluból állt: az egykori Boldogasszonydörgicséből, Szentpéterdörgicséből és Szentmihálydörgicséből, s ezek egyesítéséből született Dörgicse a 20. század közepén.
Alsódörgicsét korábban Füreddörgicsének vagy Boldogasszonydörgicsének is nevezték, temploma valamikor a 13. században épült és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
1548-ban a török felégette a falut, s a későbbikben is többször a török porta adófizetője volt. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaszerezte a katolikusoknak és helyreállíttatta.
A korabeli dokumentumok szerint 1778-ban működő szentes hely, de 1816-ban már romként írják le. 1938-ban történt meg első statikai megerősítése, 1967-68-ban pedig feltárták a területet.
Jelenleg a körülötte lévő tisztáson szalonnasütő és piknikező helyeket alakítottak ki, amelyek hangulatát egyedivé teszi a patinás középkori rom.
A Balatonra parádés kilátás nyílik.
A templom mellett temetőt tártak fel, valamint a templomot védő kőkerítés alapjait is megtalálták.
A déli oldalon L alaprajzú, kilenc helyiségből álló épületkomplexum volt, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt.
A templom keletelt, nyugati homlokzatán magas, kb. 20-22 méter magas toronnyal, melynek tetején, pusztulása előtt, sátortető és két nagy kereszt állt. A torony mérete kiemelkedik a hasonló, környéken található templomok tornyai közül. A templomtoronyhoz csatlakozó egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomtest pedig aránytalanul kicsi.
A fenti részében két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is található.
A havas lankán előszeretettel szánkóznak a gyermekek.