A Kőmagason fekvő kőtenger ugyanúgy keletkezett, mint a Káli-medencei testvérei, a szentbékállai, illetve kővágóörsi.

A kőtengerek helyén több mint kilenc millió évvel ezelőtt a Pannón-tenger vize hullámzott, körülölelve a Bakony és a Balaton-felvidék magasabb hegyeit, melyek alacsony szigetként álltak ki a vízből. A bazaltvulkánok csak később, 3-7 millió éve jöttek létre, így alattuk többnyire szintén pannon homok fekszik.

HIRDETÉS

fotó © Ferenczi István | Csodálatos Magyarország

Kőmagas a Pannon tenger üledékén vulkáni utóműködés hatására jött létre. A felszínt borító homokot a feltörő gázok átkristályosították, kvarcitkővé alakították. Az eredetileg összefüggő sziklatakarót aa szél, a víz formálta tovább, a földtani folyamatok alig változtattak rajta. Szinte csak a széleken törtek le a kövek, Kőmagas felszíne közel vízszintes maradt, elég jól felismerhető még mindig, hogy ez a Pannon-tenger homokos, sík fövenye volt egykoron.

Az egyes kövek alakja miatt nevezik Papsapka-köveknek

fotó © Ferenczi István | Csodálatos Magyarország

A Csobánc déli szoknyáján álló Szent Donát kápolna

fotó © Ferenczi István | Csodálatos Magyarország

A Balaton-felvidéki tanúhegyek páratlan látványa

fotó © Ferenczi István | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Keressük az Év Kilátóját

Az Aktív Magyarország pályázatának célja, hogy minél többen látogassák az ország ezen pontjait, és a természetjárással egy aktívabb, egészségesebb életet éljenek.

Kapcsolódó

A három évszázada romos Csobánci vár

A tatárjárás után emelték a Balaton-felvidék 376 méter magas tanúhegyére az erődítményt, melyet 1722-ben már romként említenek a krónikák.

Kapcsolódó

8 kihagyhatatlan vártúra a Balaton-felvidéken

Igazi időutazás részesei lehetünk a Balatonnál, hiszen megannyi várat hódíthatunk meg, melyek romjai a régmúltról mesélnek.