Itt a farsang, áll a bál – foglalja össze a farsangi időszak egyik fontos jellegzetességét a gyermekdal.

Valóban: a nagyböjt előtti időszak a vidám mulatozásairól híres, de mi is jellemzi még ezt az időszakot?

Gyanó Szilviát, a keszthelyi Balatoni Múzeum néprajzkutatóját kérdeztük a farsangi népszokásokról, illetve történetéről.

– A farsang az elmélyülésről és a csendességről szóló adventi időszakot követi, és a nagyböjtöt előzi meg. Adventkor nem voltak lakodalmak, hangos mulatságok a disznóvágásokat kivéve. Valamint ekkor, karácsonyvárás időszakában, készült több olyan termékenység varázsló, időjósló praktika is, melynek eredményét a farsangi időszakra várták. Hiszen Katalin napkor azért tették a lányok a gyümölcságat a vázába, hogy kivirágzik-e karácsonyra, illetve karácsonykor a termőágat, hogy újévre virágokat hoz-e, vagy ne felejtsük el a Luca-napi szerelmi jóslásokat, melyek mind azért történtek, hogy kiderüljön: férjhez megy-e a leány a következő farsangkor, lesz-e kérője. A nagyböjti időszakban tilos mindenféle tánc, mulatozás, jókedv, lakodalmat is csak akkor tartottak, ha a leány “megesett”.

Farsang 1973 © Fortepan

Viszont a két időszak közötti hetek, a farsang, a mulatozás, a korlátok nélküli eszem-iszom ideje volt. A népszokások főleg a termékenységre irányulnak, konkrétan a párválasztásra, a közösség szaporaságára. Arra, hogy a fiúk-lányok egymásra találjanak, hogy legyen lakodalom a faluban.

Ez annyira fontos volt, hogy ha mégsem ültek menyegzőt a településen, akkor különösen Zala és Vas megye egyes részein ál-lakodalmat játszottak el (rönkhúzás). Ez egy “mindent a feje tetejére” állító mulatság, ahol a vőlegény lány volt, a menyasszony férfi, a násznép vicces emberek gyülekezete, még papnak is beöltöztek. Egy fontos kritérium azonban volt: a közösségbe tartozó emberek valós neveit nem használhatták.

A farsangi időszakban nemcsak falun tartottak mulatságokat: az úri nép is bálozott, sőt van feljegyzés a kora újkorból, hogy a királyi udvar is mulat. A különbség annyi, hogy falusi helyeken inkább a német hatású agrár-mágiás, táncolós “Vaschang, Fassang”, míg a királyi udvarban az itáliai, reneszánsz eredetű bálozás, karnevál jellemezte a farsangot.

Giovanni Domenico Tiepolo © Google Art Project/WikiCommons

Érdekesség, hogy az udvarban külön értéktárgyként a hagyatéki leltárban, vagy királyi ajándékként fel is sorolták az itáliai eredetű maszkokat, álarcokat. A nagyobb városokban, de még a királyi udvarban is tartottak ilyentájt vicces, lovagi játékokhoz hasonló vetélkedőket, virtuskodásokat a férfik között, melyek némelyike utal a párválasztásra is.

A farsangi időszak a keresztény időszámításhoz, húsvéthoz kötődik, de már a pogány kultúrában is találunk erre utaló nyomot, sőt, a rómaiak is ünnepeltek ilyenkor.  Nem véletlen, hogy a későbbi írók Bacchushoz kötik a farsangot.

Féktelen mulatság Dionüszosz/Bacchus ünnepén római ábrázolásokon © anchientrom.ru

Magyarországon az első említés a 15. század végéről származik, mikor Temesvári Pelbárt elítélte a farsangi szokások közül a pajzán dalok éneklését, a táncot, részegeskedést, álarcok viselését, férfi-női ruhacserét, lándzsavetést. A 16. századtól folyamatosan találunk forrásokat általános farsangi hagyományainkról: farsangi álarcok, jelmezes alakoskodás, ének, tánc, evés, ivás. A 17. századtól vannak adataink húshagyókedden különféle tréfás játékokról és a farsang(tél)-temetésről.

Az asszonyfarsangokról a 15. század óta van tudomásunk. Talán ez volt az egyetlen olyan alkalom, mikor a fehérnép is kitombolhatta magát, nem szólták meg őket, ha berúgtak, féktelenül mulattak. Vannak adatok arról is, hogy ilyenkor termékenység-varázsló praktikákat is bevetettek: meglovagolták a hordót, hozzácsapták a farukat a hordóhoz, magasakat ugrottak.

Farsang © Fortepan

Az egyház nem nézte jó szemmel a farsangi időszak mulatozását. Temesvári Pelbárt Pomerium de Tempore művében (1499.) így írt: “Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén Krisztust.”

Egy 1539-es feljegyzésből azt olvashatjuk, hogy feljelentettek egy papot, aki a szakácsnőjével ment farsangolni. A pap női ruhában, a szakácsnő pedig férfiöltözetben.

Martin Luther 1449-1539 között be is tiltatta Nürnbergben az álarcos felvonulásokat, “különösen szentségtelen, Istennek visszatetsző skandalumként” jellemezte a vidám, szatirikus sokadalmat.

Merthogy a farsang együtt jár a különféle jelmezek, maszkok felöltésével, amely görbe tükröt tart a társadalom felé. Ezen kívül az álarc védelmében, tréfás, akár pajzán mozzanatok is történhettek.

És az elmaradhatatlan farsangi étel, a fánk, illetve annak sütése is fontos népszokás, és Zalára a mai napig jellemző. Húshagyó keddre sütötték meg a fánkot, a beöltözött, bekormozott maskarások házról-házra jártak egy bottal, vagy fakanállal a kezükben. Erre a botra húzták fel a fánkot a háziak (ha belegondolunk, ez most is elég pajzánul hangzik ), s ami fánkot összegyűjtöttek, azt az esti batyus bálon közösen fogyasztották el, s csak ott derült ki a falu népének, hogy kit is rejtettek a jelmezek.

Talán a farsangi időszak rejti a legtöbb olyan népszokást, amely az évszázadok múltával sem ment ki a köztudatból, s a történelem viharai sem tépázták meg teljesen. Hiszen mindannyian vágyunk a zord hidegben egy jó kis mulatságra, amely talán a telet is elűzi.

A Balatonnál több településen is rendeznek farsangi programokat, most ebből szemezgettünk.

Siófokon 2019. január 26-27-én tartják a Farsangi Toros Party-t, melyet Maszka Run néven jelmezes futás és asszonyfarsang is színesít.

2019. február 2-án nyitják meg Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban a Farsang, az ördög ünnepe című kiállítást, amely a Thury György és a Balatoni Múzeum közös kiállítása, és létrejöttében nagy szerepet vállalt a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház is, hiszen ez a 2018-as nagykanizsai Farsangi  Fánkfesztiválnak volt az egyik eseménye. A kiállításon a népi és az úri, báli farsangról ismerhetünk meg érdekességeket, valamint képet kapunk keszthelyi vonatkozásokról is.

Aznap Balatonlellén rendezik meg a Lellei Gasztro Farsangot, azaz indul az eszem-iszom a boglári vendéglátósok és borászok részvételével.

2019. február 9-én rajtol a Farsangi Regatta mezőnye, ahol a jelmezben hajózók külön nyereményre számíthatnak.

2019. február 23-án Keszthely belvárosát lepik el a maszkarások, hogy a Festetics-kastélytól indulva a város főteréig végigsétálva elevenítsék fel a hagyományokat a Keszthelyi Karnevál keretén belül.

Ugyanezen a napon tartják a Balatoni Bringa Farsangot Balatonfüreden, amely a farsangi szokásokat csak nevében hordozza, de a lenyűgöző téli Balatont bemutatja a résztvevőknek.

2019. február 22-24. között a Badacsonyi Gasztrohegy programsorozat ötödik gasztrohétvégéje is a farsanghoz kötődik, így a vulkanikus borokhoz izgalmas ételeket kóstolhatunk a Gasztrofarsangon.

• KÖVESD A CSODALATOSBALATON.HU FACEBOOK OLDALÁT!
• CSATLAKOZZ FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ ÉS TÖLTSD FEL FOTÓID TE IS!

Summary

Article Name

Farsangi programok a Balatonnál

Description

Farsang a Balatonnál 2019 – Vízkereszt napjával megkezdődött a farsangi időszak, melyet több balatoni településen is programok kísérnek. De miről is szól a farsang?

Author

Halász Gabi

Publisher Name

CsodalatosBalaton.hu

Publisher Logo