A Balatonnál vagy, de más víztükör is érdekelne? Jó helyen jársz

A Balaton talán az egyik legvonzóbb nyári úticél: hűsítő vize, kellemes strandjai mágnesként vonzzák a nyaralókat.

Ne felejtkezzünk el a természeti környezetéről sem, hiszen mint egy pókháló fonalai, úgy szövik át a legkülönfélébb túrautak és tanösvények a Balaton környékét.

Nem beszélve arról, hogy nem a Balaton az egyedüli vízfelszín, ahol megpihenhetünk, akár úszhatunk, pecabottal a kezünkben bízhatunk a szerencsénkben, csónakban ülve sikolhatunk a felszínén, vagy épp csak a partján ülve ámulhatunk a természet szépségén.

Listába gyűjtöttük azokat a helyeket, melyek szerkesztőségünk kedvencei.

Hévízi-tó és a lefolyó

Tavirózsák között úszkálni és közben gyógyulni – lehet ennél tökéletesebb választás? A Hévízi-tó a világ legnagyobb fürdésre is alkalmas termáltava, mai helyén 20-22 ezer éve tört fel, azaz nagyjából a Balaton kialakulásával egyidőben.  A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.

A tó felesleget vizét a Hévíz-patak, vagy ahogy sokan ismerik, a Hévízi-lefolyó vezeti el a Zala-folyóba, melyet akár a gyógyfürdő városának szabadstrandjaként is nevezhetnénk. A lefolyó partján lehet andalogni, számolgatni a tündérrózsákat, hallgatni a madárfüttyöt, az aktívabb pihenést preferálók futva, vagy nordic walking-botokkal akár gyors gyaloglással is haladhatnak a meleg vizű patak mentén, melybe természetesen jókat lehet csobbanni is és élvezni a termálvíz minden előnyét.

Tapolcai-tavasbarlang

Hazánk egyik legkülönlegesebb és fokozottan védett barlangját, mely azért is különleges, mert egy város alatt húzódó barlangrendszerről beszélünk, 1903-ban, egy kútásás közben fedezték fel. A barlangot felfedezése után tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, és ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang Magyarországon. A tavasbarlang csónakázható része közel 200 méter hosszú, melyen mi magunk evezünk végig. Illetve a járatok szűkössége miatt sokszor evezőre sincs szükség, hanem érdemes a falba kapaszkodva, kézzel hajtani magunkat. A csónakázás után, a felszínre érkezve érdemes elsétálni az ódon épületekkel és magas kőfalakkal körülvett Malom-tó partján is.

fotó © Tapolcai-tavasbarlang

Belső-tó, Tihany

Csak egy keskeny földkaréj választja el a Balatontól Tihany belső tavát, amely a magyar tengerrel ellentétben nem árkos süllyedéssel jött létre. Születésében a vulkanikus erős játszottak szerepet. Ahol egykoron a tűzhányók szórták a kénköves mennykőt, az ma a pihenők és a horgászok kedvelt helyszíne. A 30 hektáros tóban fürödni nem szabad, de bízván reménykedhetünk 1-2 jó kapásban, partján ülve pedig idilli képet kapunk a természet csodáiról, és a régmúlt történelméről.

Kis-Balaton

A Kis-Balaton “nagy testvérével” ellentétben nem a strandolás és a vízisportok színtere, hanem növény- és állatvilágával a természet kedvelők paradicsoma. A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel, ökoturisztikai programjaink keretében látogatható. Azok, akik szakvezetést nem igényelnek, az év bármely szakában meglátogathatják a Kányavári-szigetet. A szigeten található a 15 állomásból álló Búbos Vöcsök tanösvény. Hossza kb. 1,5 kilométer, s egy óra alatt kényelmesen bejárható. A tanösvény mentén információs táblák mutatják be a Kis-Balaton madárvilágát.

Zalakaros Termáltó és Ökopark

Bár fürdeni nem lehet a zalakarosi termáltóban – mivel ez egy dísztó -, de a partján pihenni annál inkább! Valamikor a 2010-es évek elején született az ötlet, hogy a zalakarosi termálfürdő elfolyó vizét egy új turisztikai látványosság létesítésére használják fel. Így jött létre a Zalakaros Termáltó és Ökopart. A tó maga majdnem 13 ezer négyzetméter, a legmélyebb pontján közel 2 méter mély. Mellette játszótér, edzőgépekkel felszerelt fitneszpark, meditációs pavilon is várja a pihenőket, no meg a tó körüli erdős részen kiépített tanösvény, ahol fapallós út vezet körbe.

Hubertlaki-tó

Kissé eltávolodva a Balatontól, de annak felvidékén található a Hubertlaki-tó, azaz a Gyilkos-tó. S hogy miért ezt a nevet kapta? A válasz egyszerű: erdélyi “rokonához” hasonlóan halott fák csonkjai állnak ki a tó medréből, ágaskodva a vízfelszín fölött. A tó a Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben fekszik, és eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt, amiről napjainkban is tanúskodnak a víztükörből kiálló facsonkok. Bár sem fürödni, se evezni nem lehet rajta, de aki egyszer megcsodálta, az többször is visszajár a Bakony sűrűjében rejtőzködő tóhoz.

Nézd a Balatont ÉLŐben webkameráinkon

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!