A Balaton közelében rejtőző szakrális emlék: a Bari-hegyi kápolna

Balaton

2025. március 20. Halász Gabi Balogh Zoltán

Megosztás:

A Balaton délnyugati részén, a somogyi dombok ölelésében fekszik egy apró, de annál hangulatosabb település: Hollád.

Bár a falu alig néhány száz lakossal büszkélkedhet, története messze időkre nyúlik vissza. A festői táj, a hagyományőrző közösség és a környék kulturális öröksége teszi igazán különlegessé.

Hollád nemcsak múltja miatt érdemel figyelmet, hanem a természet szerelmesei és a lelki feltöltődésre vágyók számára is kiváló úti cél. A falu határában magasodik a Bari-hegy, amelynek tetején egy titokzatos, időtálló kis épület áll: a Szent Donát-kápolna. Ez a kápolna évszázadok óta a helyiek egyik legfontosabb szakrális helyszíne, egyben a környék egyik elfeledett ékköve.

Hollád – Egy kis falu nagy történelemmel

Hollád ma 278 fős település, amely Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól alig 10 kilométerre fekszik. A Marcali és Keszthely között található falut öt utca szövi át, megőrizve a kis közösségek meghitt, falusias hangulatát.

A falu neve először 1496-ban tűnik fel egy oklevélben Holládtikos néven, ekkor Szenyér várának tartozékaként szerepelt. Egyes kutatók azonban úgy vélik, hogy már a Tihanyi alapítólevélben is említették Huluoodi néven. A török hódoltság idején a település szinte teljesen elnéptelenedett, az 1580-as adólajstromban mindössze négy házat említettek. 1598-ban az esztergomi káptalan birtoka lett, később azonban elpusztult.

A 18. század elején a falu újra benépesült. 1726-ban már Festetics Kristóf birtokaként tartották számon, majd a következő években ismét az esztergomi káptalan fennhatósága alá került.

2 / 8

A Balaton közelében rejtőző szakrális emlék: a Bari-hegyi kápolna

FOTÓ: Balogh Zoltán

A Bari-hegy és a Szent Donát-kápolna

Hollád határában emelkedik a Bari-hegy, amely nemcsak a falu egyik legszebb természeti kincse, hanem vallási és kulturális szempontból is kiemelkedő helyszín. A hegy tetején áll a Szent Donát-kápolna, amely a szőlősgazdák és a viharok ellen védelmet nyújtó szent tiszteletére épült.

A veszprémi püspökség engedélyével 1781-ben gróf Festetics Pál kezdte el építeni a kápolnát, méghozzá egy elpusztult templom romjaiból. Az épület 1785-ben készült el, ekkor már Festetics György volt a terület birtokosa.

A fenntartásáról a helyi szőlősgazdák gondoskodtak, akik minden évben termésük egy részét ajánlották fel a kápolna javára. Kezdetben évente csak egyszer, Szent Donát napján (augusztus 6.) tartottak itt misét, azonban az évek során a vallási események egyre gyakoribbá váltak.

A szentélyben egykor Szent Donát ereklyét is őriztek, de az épület felszerelése szerény volt: négy fából készült gyertyatartó és egy aranyozott, törött kehely alkotta a kegytárgyak sorát. A kápolna falait finom barokk falfestések díszítették, amelyeknek ma már csak töredékei láthatók.

Fénykor és hanyatlás

A 19. században a kápolna egyre fontosabb szerepet kapott a helyiek életében. Az eredeti egyetlen mise helyett évente már három alkalommal tartottak itt szertartást. A fenntartás költségeit részben a környező kaszáló jövedelme fedezte.

A 20. század első felében a Szent Donát-kápolna újabb virágkorát élte. Az 1920-as és 1940-es években rendszeresen tartottak benne miséket, több felújítást is elvégeztek, valamint új kegytárgyakkal gazdagították az épületet.

A világháborúk és a politikai változások azonban mély nyomot hagytak a kápolna sorsán. Az 1950-es években, a kommunista rezsim alatt, kísérlet történt a szentmisék betiltására. Bár teljesen nem zárták be, a kápolna fenntartása nehézségekbe ütközött, és az 1960-as évektől egyre inkább elhanyagolták.

A 20. század második felében a szőlőhegyi kultúra visszaszorulásával a kápolna szakrális szerepe is csökkent. Az elvándorlás és a gazdálkodás hanyatlása miatt az épület fenntartásához szükséges anyagi források is apadtak.

5 / 8

A Balaton közelében rejtőző szakrális emlék: a Bari-hegyi kápolna

FOTÓ: Balogh Zoltán

Újjászületés: szakrális emlék és turisztikai látványosság

Bár a Szent Donát-kápolna eredeti szerepe háttérbe szorult, ma ismét egyházi és kulturális központként működik. Műemléki védelem alá került, és egyre többen fedezik fel, mint turisztikai látványosságot.

Évente több alkalommal tartanak itt szentmiséket és zarándoklatokat. A Szent Donát-napi búcsú továbbra is az egyik legfontosabb esemény, ahol a helyiek áldást kérnek szőlőültetvényeikre.

A Balaton partján nem a holládi az egyetlen kápolna, amelyet Arezzo-i Szent Donát tiszteletére szenteltek fel. A szőlősgazdák védőszentjeként több településen is tisztelik.

Kapcsolódó