Balaton
A Vonyarcvashegy és Balatongyörök között emelkedő, 136 méter magas Szent Mihály-domb dolomitból épül fel. Tetején a fehér falú kápolna mellett régi síremlékek találhatók.
A Szent Mihály-kápolna építésének pontos időpontja nem ismert. A régészeti és falkutatások azonban bebizonyították, hogy az épület már a 18. századi halászlegenda előtt is létezett, és középkori eredetű.
A szentélyben egy 1622-es évszámot viselő falfestményt is feltártak, amely az épület korai történetének fontos emléke.
A kápolnát az évszázadok során többször átalakították. Mai külső megjelenését elsősorban a 19. század végi átépítés határozza meg. Az egyhajós, ívelt szentélyzáródású épület eklektikus, neoromán jellegű formát kapott, homlokzata fölött nyolcszögű toronnyal.
A 18. század második felében remeték is éltek a környéken. A helyi hagyomány szerint a szerzetesek a domb oldalában kialakított barlangokban húzták meg magukat, és alamizsnából tartották fenn magukat.
A kápolna legismertebb története a 18. századba vezet vissza, amikor a téli halászat fontos szerepet játszott a Balaton mentén élők megélhetésében.
A legenda szerint 46 halász dolgozott a befagyott tavon, amikor hirtelen heves szél támadt, és a jégtakaró darabokra szakadt. Hatan a jeges vízbe vesztek, negyvenen azonban egy leszakadt jégtáblán rekedtek.
A bajba jutott emberek összekapaszkodva imádkoztak, és Szent Mihály arkangyal segítségét kérték. A történet szerint a szél végül a domb lábához sodorta őket, ahol sikerült biztonságban partra jutniuk.
Megmenekülésükért hálából fogadalmat tettek, és helyreállították az akkorra már romossá vált kápolnát.
A történet pontos időpontja nem ismert. Egy régi fogadalmi képen 1729 szerepelt, míg más változatok 1739-re teszik az eseményt. A negyven halász megmenekülése a helyi hagyomány része, történelmi hitelessége azonban nem bizonyított.
A kápolna mellett található sírkert az 1950-es évekig a vashegyiek temetkezési helyéül szolgált. A megmaradt síremlékek között régi kőkeresztek is láthatók.
A negyven halász emlékét külön emlékhely is őrzi, amelyet az egykori halottasházból alakítottak ki. Itt látható Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész domborműve, amely a legendás balatoni eseményt ábrázolja.
A Szent Mihály-domb tetejéről széles kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Keszthelyi-öböl és a tóparti települések mellett a Keszthelyi-hegység vonulatai, valamint Szigliget és Badacsony jellegzetes tanúhegyei is láthatók.
A kápolnához fák között vezető úton lehet feljutni. A magaslaton padok és pihenésre alkalmas területek találhatók.
A Szent Mihály-domb minden évszakban felkereshető. Ősszel a lombhullató fák színei és a fenyők zöldje veszi körül a fehér falú épületet, tiszta időben pedig a Balaton túlsó partjának részletei is jól kivehetők.