8 apró balatoni település, amit mindenképp látnod kell
Bármerre indulunk a Balaton mentén csodákra lelünk.
A parádés természeti környezetben fekvő Balaton-felvidéki települések már önmagukban is lenyűgözőek, de épített örökségeik révén igazi drágakövei a tanúhegyek, fennsíkok, medencék világának.
A nyáron is idilli falucskák még bájosabb arcukat mutatják ősszel: a színes lombkoronák, a tőkéken mosolygó szőlőfürtök, az ott lakók vendégszeretete , és a palackokba zárt, előző évek nyarainak íze elég érv ahhoz, hogy ellátogassunk a településekre.
Balatonhenye
A Balatontól légvonalban 8 kilométerre fekvő falucska már ősidők óta lakott hely: szinte minden régészeti és történeti kor nyomokat hagyott a községben, többek között előkerültek őskori telepre, római és török kori temetőre utaló leletek, középkori kolostor maradványai is. A jól megőrzött építészeti hagyományok meghitt hangulatot varázsolnak a zsákfalunak, amely táji, ökológiai valamint tájképi szempontból is kiemelkedően értékes területen fekszik.
Dörgicse
A Balatontól mintegy 4 kilométerre fekvő Dörgicse területe már az őskorban lakott volt, hiszen a tó közelsége, a medence klímája jó lehetőséget adott az emberek letelepedésére. A mai település három jól elkülönülő részből, Alsó-, Felső- és Kisdörgicséből áll. Alsó- és Felsődörgicsét 1950-ben vonták össze egy településsé, majd később Kisdörgicse is csatlakozott. A faluban négy működő templom van, és mindhárom falurésznek van egy-egy Árpád-kori romja.
Hegymagas
Hegymagas a Tapolcai-medencében fekszik, öt kilométerre a Balatontól. Az itt tornyosuló, a bazaltorgonáiról is híres Szent György-hegyről csodálatos panoráma nyílik. A karcsú tornyú Lengyel-kápolna, a barokk Tarányi présház felejthetetlen élményt nyújtanak a hegyet felkereső vérbeli turistáknak és kisgyerekes családoknak egyaránt.
Kapolcs
A Balaton-felvidék picinyke faluja, Kapolcs, nyaranta több napon át nyüzsgő fesztivál-központ, az év többi részében a nyugalom szigete. Talán ez a kettősség is egy kis izgalommal fűszerezi meg az enélkül is lenyűgöző települést, amely már ősidők óta lakott. A század elején ősember nyomaira is bukkantak a környéken, s a falu felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy földvárat, Attila várát határolták. A római korban is lakott volt Kapolcs, sőt, arra vezetett Budát az Adriával összekötő nagy hadiút, a Via Magna is. Az ősi települése máig hagyományos képet őriz. A Balatonfüredhez közeli, nagyjából 430 fős falucskában a vincellér- és parasztházak megcsodálása mellett az Olaszrizling tanösvényt is bejárhatod.
Mindszentkálla
A Káli-medencében, a Kopasz-hegy keleti lábánál fekvő, mintegy 300 főt számláló Mindszentkálla már ősidők óta lakott terület. Első írásos említése 1277-ből ismert. A Káli-medence községei – köztük Mindszentkálla is – a Kál horka szállásbirtoka volt. Mint ilyen, 1341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Ma is itt van az érsekség legnagyobb szőlészete, itt terem az egyházi szertartások misebora. A domboldalra felfutó faligetekkel, szőlősorokkal, szántóföldekkel ölelt bájos település házai, épített örökségei, a szomszéd falu határán található szentbékkállai kőtenger mágnesként vonzza a túrázókat.
Raposka
A Szent György-hegy nyugati lábánál, páratlan természeti adottságok között fekvő Raposka területe megközelítőleg 490 hektár, lakossága nem éri el a 300 főt. Címerében található zöld halom a Szent György-hegyet jelképezi, melynek nyugati lábánál terül el a falu. A település völgyben fekvő része régi építésű, a műút felőli –bejárati rész az utóbbi évtizedekben épült. Raposka nagyon természet közeli és csendes, ahol a múlt és a jelen jól megfér egymással.
Salföld
Kicsi a bors, de erős – írhatnánk Salföldről, melynek parányi a területe, száznál is kevesebb a lakóinak száma, mégis csodákat rejteget. A Pálos kolostorrom, a természetvédelmi major, a műemlékházak és a település hangulata miatt bakancslistás hely.
Vászoly
A Balaton-felvidéki táj szépségét, hangulatát, építészetének minden jellegzetességét magán hordozza a Pécselyi-medence piciny települése, Vászoly. Egyedi hangulatát a faluban lévő forrástó alapozza meg. Területén egykor vízimalmok működtek, és természetesen a szőlőtermesztés és borkészítés jelentette itt is az egyik legfontosabb megélhetési forrást. Az Öreg-hegy területén több, példásan megőrzött védett épülettel találkozhatunk. Ezek a présházak gazdagon díszítettek, népi építészeti értékük kimagasló.