FOTÓ: Törzsök Éva
FOTÓ: Törzsök Éva
FOTÓ: Törzsök Éva
FOTÓ: Törzsök Éva
Balaton
Haláp-tanösvény: séta az egykori bazaltbánya területén
Zalahaláp fölött emelkedik a Haláp, a Tapolcai-medence egyik tanúhegye.
Alakja jelentősen eltér a környék legismertebb bazalthegyeitől, mert eredeti csúcsának és bazaltsapkájának nagy részét a 20. századi kőbányászat során kitermelték.
Az egykori bánya területén vezet a közel 3 kilométer hosszú Haláp-tanösvény. A 10 állomásból álló útvonal a hegy földtani kialakulását, a bazaltbányászat történetét, valamint a terület növény- és állatvilágát mutatja be. A túra nagyjából másfél-két óra alatt járható végig, de a köves és helyenként meredek szakaszok miatt stabil lábbeli szükséges.
A Haláp kialakulása
A Haláp a Balaton-felvidék bazaltvulkáni tanúhegyei közé tartozik. A kemény bazaltréteg hosszú időn át védte az alatta fekvő, könnyebben pusztuló üledékes kőzeteket, miközben a környező felszín fokozatosan lealacsonyodott.
A hegy egykori legmagasabb pontja 358 méter volt. A bányászat következtében a központi része eltűnt, a legmagasabb megmaradt pont ma körülbelül 291 méter.
A Haláp belső, sziklafalakkal körülvett mélyedése nem eredeti vulkáni kráter. Mai formáját a bazalt kitermelése hozta létre.
A fejtések során láthatóvá váltak a hegy belső kőzetrétegei. A vulkáni működés kezdetén tufa, lapilli és vulkáni bombák kerültek a felszínre, majd bazaltláva ömlött a területre.
A megszilárduló láva kihűlés és zsugorodás közben oszlopokra tagolódott. A bányafalakban függőleges, ferde és helyenként csaknem vízszintes bazaltoszlopok is megfigyelhetők.
A bazaltbányászat története
Az ipari méretű kitermelés a 20. század elején kezdődött. A bazaltot elsősorban út- és vasútépítéshez, vízépítési munkákhoz, valamint más építőipari célokra használták.
A fejtések több szinten haladtak, és bányaudvarokat, teraszokat alakítottak ki. A nagyüzemi termelés megszűnése után a terület felhagyott bánya maradt, majd természeti és ipartörténeti bemutatóhellyé alakították.
A Haláp-tanösvény
A 2019-ben átadott tanösvény az egykori bánya eltérő részeit kapcsolja össze. Az út erdős területeken, cserjések között, nyitott sziklás felszíneken és a bányafalak közelében halad.
Az ötödik állomásnál az útvonal rövidebb és hosszabb ágra válik szét. A túra során információs táblák ismertetik a vulkáni működés nyomait, a bazalt tulajdonságait, a kőfejtés múltját és az itt kialakult élőhelyeket.
A felhagyott bánya mintegy 34 hektáros része helyi jelentőségű védett természeti terület. A korábban kopár felszíneken azóta lágyszárú növények, cserjék és fiatal fák telepedtek meg.
A tanösvény egyik legismertebb része az Ébredő Vulkán szoborpark. A helyben található bazalttömbökből készült kortárs alkotásokat 2019-ben helyezték el az egykori bánya területén. A szobrászszimpóziumot Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán szervezte.
Panoráma a tanúhegyekre
A Haláp megmaradt magasabb pereméről széles kilátás nyílik a Tapolcai-medencére. Tiszta időben jól felismerhető a Csobánc, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács és a Tóti-hegy, valamint több környező magaslat.
A panoráma különösen jól megmutatja a tanúhegyek egymáshoz viszonyított helyzetét és jellegzetes formáját.
Megközelítés
A Haláp-tanösvény Zalahaláp felől közelíthető meg. A temető közeléből keskeny út vezet a szőlők és présházak között a kiindulóponthoz, ahol parkoló található.
A tanösvény nem akadálymentes. Babakocsival és kerekesszékkel a köves, egyenetlen és meredekebb szakaszok miatt nem járható végig. Esős időben a bazaltkövek és a földes lejtők csúszóssá válhatnak.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
Haláp – a tragikus sorsú óriások geoparkja
A Balaton a nyári szezon végével sem kevésbé vonzó úti cél – az ezer színű ősz ragyogó túraútvonalakkal csábít, s felejthetetlen panorámával honorálja minden lépésünket.
Balaton
