Hegyesdi bányató: kristálytiszta víz egy régi dolomitbánya helyén

Balaton

2026. június 3. Halász Gabi Mónika Tóth

Megosztás:

Hegyesd a Tapolcai-medencében, a Balaton-felvidék egyik kevésbé ismert, mégis karakteres településeként bújik meg a környező dombok között.

Nevét a település fölé magasodó, hegyes formájú vulkáni kúphoz kötik, amely ma is a falu egyik legfontosabb táji jelképe.

A kis községet erdők, szőlőhegyek, patakvölgyek és bazaltos magaslatok veszik körül. A települést az Eger-patak szeli át, amely a régi időkben vízimalmokat hajtott, ma pedig a környék vizes élőhelyeihez és halastavához is kapcsolódik. A patak, a hegyek és az erdők együtt adják Hegyesd természetközeli hangulatát.

A falu ma is apró település, nagyjából 180 lakossal. Emberléptékű mérete, nyugodt fekvése és a környező táj miatt egyre többen keresik fel kirándulás, horgászat vagy pihenés céljából. Az utóbbi években azok száma is növekszik, akik a városi környezet helyett csendesebb, falusias életformát választanak.

2 / 5

Hegyesdi bányató: kristálytiszta víz egy régi dolomitbánya helyén

FOTÓ: Mónika Tóth

Egy régi dolomitbánya új élete

Hegyesd egyik legérdekesebb természeti pontja a bányató, amely egy korábbi dolomitbánya helyén alakult ki. Története jól mutatja, hogyan válhat egy felhagyott ipari területből látványos vízparti táj

A terület mélyebb pontján egykor kis libaúsztató volt, ahol a gyerekek sekély vízben játszhattak. Később a környék vízrendszere megváltozott, a víz elapadt, majd az 1960-as években megkezdődött a dolomit ipari kitermelése.

A bányaművelés után a 90-es évekre mintegy 2,2 hektáros, több méter mély bányagödör maradt a tájban. Amikor a térség felszín alatti vízrendszere fokozatosan regenerálódott, a visszatérő karsztvíz néhány év alatt feltöltötte a mélyedést. Így jött létre a mai Hegyesdi bányató.

A tó egyik legnagyobb értéke a tiszta, áttetsző víz. Átlagos mélysége 5,5–6,5 méter, legmélyebb pontja 8,5–9 méter körül van. A víz színe és tisztasága különösen látványos, de fontos hangsúlyozni, hogy nem kiépített strandról van szó, a tó elsősorban horgászvíz.

A tó hasznosítási jogát 2009-ben kapta meg a Hegyesdi Horgász Egyesület a helyi önkormányzattól. Az egyesület tagjai és helyi támogatók sok munkával tették rendezettebbé a területet, majd 2011 júniusában nyitották meg a tavat a horgászok és a nyugodt pihenésre érkezők előtt.

A víz élővilága részben természetes módon alakult: az első halak megjelenésében az ide látogató madaraknak is szerepük lehetett. Később a keszegfélék elszaporodása miatt süllőivadékokat is telepítettek, és azóta is folyamatosak a haltelepítések.

4 / 5

Hegyesdi bányató: kristálytiszta víz egy régi dolomitbánya helyén

FOTÓ: Mónika Tóth

Várrom a vulkáni kúp tetején

A bányató felkeresését érdemes összekapcsolni Hegyesd másik fontos látnivalójával, a várrommal. Hegyesd várát a 13. században az Atyusz nemzetség építette, később királyi végvár lett. A török időkben is szerepet kapott, 1561-ben török kézre került, visszaszerzéséhez pedig a szomszédos Csobánc várurának, Gyulaffy Lászlónak az alakja is kapcsolódik.

A fegyverek fejlődésével a vár stratégiai jelentősége csökkent, újjáépítésére már nem került sor, romjait lassan visszavette a természet.

A várhegy megmászása rövid, de meredek kirándulás. Aki felkapaszkodik a vulkáni kúp tetejére, szép kilátást kap jutalmul: távolabb a Balaton csillogása, közelebb Tapolca, Monostorapáti, Sáska, Zalahaláp és Tapolca-Diszel környéke látható. A panorámában a Tapolcai-medence vulkáni hegyei, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szőlőhegyei és a távolba nyúló erdők is kirajzolódnak.

Kiránduláshoz is jó kiegészítő állomás

A Hegyesdi bányató önmagában nem egész napos program, de nagyon jó kiegészítő állomás lehet egy balaton-felvidéki kiránduláshoz. A régi dolomitbánya helyén kialakult tó, a kristálytiszta karsztvíz, a horgászélet és a várhegyről nyíló panoráma együtt olyan helyszínt adnak, amely visszafogott, mégis emlékezetes része lehet a környék felfedezésének.

Kapcsolódó