A Balaton körül nemcsak templomtornyok és várromok mesélnek a múltról, hanem a csendes temetők is.

Ahogy közeledik Mindenszentek és Halottak napja, a Balaton-parton elcsendesedik a táj: a levelek lassan hullanak, és az emlékezés időszaka különös békét hoz a vidékre.

HIRDETÉS

A sírkövek között sétálva nem nehéz megérezni, hogy itt a történelem és a természet különös szövetséget kötött: a fák lombjai alatt nemcsak emberek, hanem egész korszakok pihennek. Ezek a balatoni sírkertek nem csupán a gyász, hanem az emlékezés és a felfedezés helyei is, ahol a táj maga válik történetmesélővé.

Mindegyik más-más történetet rejt: művészek és nemesi családok nyughelyei, régi temetkezési szokások és különleges sírkövek teszik őket egyedivé.

Balatonalmádi – Vörösberényi temető

A Balatonalmádihoz tartozó Vörösberény domboldalán fekvő egyházi temető csendes, fás környezetben őrzi a helyi közösség emlékezetét. A sírkertet a katolikus és a református gyülekezet közösen gondozza, ami ritka ökumenikus hagyományt teremtett a térségben. A 19–20. század fordulójáról származó síremlékek többsége helyi homokkőből és mészkőből készült, díszítésük a népi és a historizáló formavilág jegyeit viseli.

2021-ben új, fából készült haranglábat állítottak fel, amely az itt tartott temetési szertartások és közös megemlékezések jelképévé vált. A temető a domboldalon húzódik, így a sírok közül szelíd rálátás nyílik a környező tájra – a béke és a múlt iránti tisztelet helye ez, ahol a Balaton közelsége szinte érezhető a levegőben.

fotó: Csodálatos Balaton

Balatonboglár – Temetődomb és kápolnák

A balatonboglári temetődombon a Szent Erzsébetről elnevezett park köti össze a legendás képzőművészeti tárlatoknak otthont adó két kápolnát, a Vöröset és a Kéket, melyekben már hosszú ideje nem tartanak istentiszteleti szertartásokat. Mindkettőt sírkápolnának emelték anno. A neogótikus Kék kápolnát Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette 1856-ban, más források szerint 1891-ben a család síremlékeként. A Vörös kápolnát, benne családi sírbolttal, Bárány Pál emeltette 1857-ben. A parkban, az egykori középkori temetőben pedig szimbolikus sírhelyet kaptak a boglári díszpolgárok.

Balatonfüred – Papsokai Szent Mihály-temető

A Papsokai-dűlőben található Szent Mihály-templom romjai a 12. századból származnak, és a középkori Balaton-felvidék egyik legrégibb szakrális emlékét őrzik. A régészeti feltárások szerint a templom egy második századi római villa alapjaira épült. A 18. századtól kezdve temetkeztek a köréje, mígnem a török időkben elpusztult, és köveit a környékbeliek házépítéshez használták.

A romok körüli temető a város egyik legcsendesebb, legősibb pontja, ahol a múlt és a természet harmóniában él tovább.

fotó: Balatonszárszó

Balatonszárszó – József Attila első nyughelye

1942-ig nyugodott József Attila a régi balatonszárszói temetőben, sírja ma a budapesti Fiumei úti sírkertben található. A tragikus körülmények között elhunyt Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő József Attila első nyugvóhelye ma zarándokhely. Később készült temetői emlékkövén az “Íme, hát megleltem hazámat” kezdetű, valószínűleg utolsó versének sorai olvashatók. De még meghatóbbak azok a kézzel írt versidézetek, amelyeket az ide látogatók a környező fák törzsére tűztek fel.

Balatonszemes – Sapkadomb és a művészek nyughelye

A balatonszemesi temető különlegessége a Sapkadomb, egy vaskori sírhalom, amely a néphagyomány szerint a török időkben keletkezett: a katonák sapkájukban hordták ide a földet, hogy hősi vitézüket eltemessék.

A temető azonban más okból is zarándokhely: itt nyugszik Bujtor István, a népszerű színész és filmrendező, sírja bátyja, Latinovits Zoltán nyughelyével szemben található. A fák alatt csend és emlékezés – a Balaton művészeinek találkozóhelye a túlvilágon.

Balatonudvari – Szív alakú sírkövek temetője

A balatonudvari református temető az ország négy védett temetőjének egyike. Az 1800-as évek óta álló szív alakú sírkövek nemcsak néprajzi ritkaságok, hanem a helyi identitás részévé váltak.

A legenda szerint egy halász lánya a Balatonba veszett, és szerelme – egy kőműves legény – szív alakú követ faragott az emlékére. A különleges forma annyira megtetszett a falubelieknek, hogy azóta is e motívum jelzi a szeretet és az elmúlás kapcsolatát.

Gyugy – Örökkévalóság Parkja

A somogyi dombok között fekvő Gyugy temetője az Örökkévalóság Parkja nevet viseli. Nemcsak sírkert, hanem emlékpark is: szobrok, kálvária, emlékfal és egy kétszintes, népi motívumokkal díszített fa kilátó is része a területnek.

A temető mellett áll az Árpád-kori Urunk Mennybemenetele templom, amely a Balaton déli partjának egyik legjobb állapotban megőrzött román kori temploma. A dombtetőről kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balaton-felvidékre – a hely egyszerre szakrális, történeti és táji élmény.

fotó: Hévíz

Hévíz – Egregyi temető és Árpád-kori templom

A hévízi Egregy városrész templomdombján áll az Árpád-kori eredetű templom, körülötte a város legrégebbi temetőjével. A 13. századi templomot 1731-ben barokk stílusban átépítették, de megőrizte román alapformáját.

A háromemeletes torony és a harangtető különleges látványt nyújt a temető fölött. A sírkert fái között csend és béke honol, a dombtetőről pedig szép kilátás nyílik a városra és a környező lankákra.

Keszthely – Szent Miklós-temető és Festetics Mauzóleum

A Szent Miklós-temető az 1700-as évek végétől szolgál a keszthelyiek nyughelyéül. Több ezer sírhelye között igazi művészi értékű, faragott homokkő síremlékek sorakoznak.

A ma már műemlékvédelem alatt álló temető síremlékei között talán a legjobban említésre méltó a műemlékként nyilvántartott Festetics Mauzóleum. Festetics Tasziló emeltette felesége Lady Mary Hamilton emlékére. Elsőként Tasziló herceg feleségét, Mary Victoria Hamiltont temették ide, aki 1922. május 14-én hunyt el, koporsóját 1925. november 2-án szállítottak át a Fő téri plébániatemplomból. A herceget 1933. május 8-án helyezték örök nyugalomra, fiukat, Festetics (III.) György herceget pedig 1941. augusztus 8-án. Felesége, Maria Haugwitz grófnő 1972. szeptember 23-án hunyt el Bécsben, hamvai azonban csak 1990. október 13-án kerülhettek át a kriptába.

Kővágóőrs – Zsidó temető

A Káli-medence legnagyobb településén, Kővágóörsön a 18. századtól virágzó zsidó közösség élt, melynek emlékét a régi zsinagóga és a temető őrzi. A sírkertben héber feliratú, faragott kőlapok és gyönyörűen karbantartott parcellák láthatók.

A temető a magyarországi zsidó temetők közül az egyik legszebben megőrzött, s ma is a csendes emlékezés helye.

fotó: Csodálatos Balaton

Vonyarcvashegy – Szent Mihály-dombi temetőhely és kápolna

A Balaton nyugati partján magasodó Szent Mihály-domb a halászok legendás zarándokhelye. A hagyomány szerint 1739 telén 46 halász került jégtáblára, közülük 40 megmenekült, és fogadalmuk szerint kápolnát építettek hálából.

A dombon álló Szent Mihály-kápolna Magyarország egyetlen fennmaradt halászkápolnája. A környék 18. századi temetkezési helye ma emlékhely, ahol minden évben megemlékeznek a Balaton halottairól.

+1 Vállus – Kutyatemető az erdő mélyén

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, Vállus közelében, az egykori katonai bázis mellett található Magyarország egyik legkülönlegesebb temetője: a vállusi kutyatemető.

Az erdő mélyén nyugvó sírkövek az ott szolgáló katonák hűséges négylábú társainak állítanak emléket. Az egykor elzárt területen 12 kutya nyugszik, akik a bázison szolgáltak, s haláluk után katonai rangot is kaptak.

A hely ma a hűség és az ember–állat kapcsolat bensőséges mementója, csendes erdei tisztáson.

Kapcsolódó

TOP 20+1 látnivaló a Balaton körül

A Csodálatos Balaton minden szakasza egyedi, számos természeti és épített örökség, pazar látnivalók tárháza. TOP 20 balatoni látnivaló.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek