FOTÓ: Ildikó Manner
FOTÓ: Ildikó Manner
FOTÓ: Ildikó Manner
FOTÓ: Ildikó Manner
FOTÓ: Ildikó Manner
Balaton
Fedezd fel a Csobánc-hegyet, a Balaton-felvidék egyik ékkövét
A Balaton-felvidék elragadó tájának közepén emelkedik a Csobánc-hegy, amely nemcsak a természet csodáival, hanem gazdag történelmi örökségével is vonzza a látogatókat.
A hegy tetején található Csobánc vár romjai mesés történeteket mesélnek el a látogatóknak, és páratlan kilátást nyújtanak a Balatonra és környékére.
A Csobánc-hegy kialakulása körülbelül 3,5 millió évvel ezelőtt kezdődött: a Pannon-tenger homokréteg-üledéke által feltöltött hatalmas fennsík tetejére bazaltvulkánok lávája ömlött szép szabályos foltokban, és a bazaltsapka megvédte a homokot, melyet a tenger kiszáradásakor elsősorban a szél – és több más természeti elem – körüle az idők folyamán elhordott. Később aztán, mikor már a pannóniai rétegek alaposan lepusztultak, újra működésbe lépett a vulkáni tevékenység, de ekkor már a kráterből nem láva, hanem kőtörmelék, forró víz és iszap lökődött ki.
A hegy két csonka kúpból áll: egy alsóból, amely triász- és szarmatakorú üledékeken előbukkanó pontusi agyag, kavics és homokrétegekből áll 240-300 méter magasságig, valamint egy felsőből, amely egy meredek oldalú bazaltkúp.
A hegyet először 1221-ben említik oklevelek, amikor is az Atyusz nemzetség elajándékozta ott lévő szőlős területét. A 13. század első felében ismét említésre kerül, a hegyet birtokló királyi udvarnokok és diszeli nemesek pereskedése kapcsán, lévén a nemesek szőlőt telepítettek és kőépületet emeltek a hegyre. Sokan e kőépületben sejtik a vár ősét, bár oklevél még ekkor sem említ várat itt.
Csobánc vára
A 376 méter magas tanúhegy tetejére, feltételezhetően az 1250-es években kezdték el építeni a várat. A középkori erődítmény történelme mélyen gyökerezik a magyar történelem eseményeiben, és jelentős szerepet játszott a vidék védelmében és fejlődésében.
A vár építtetői diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s őrizte a két világbirodalom, a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.
A 17. században a vár az Esterházy-család birtokába kerül. A Rákóczi-szabadságharc idején falai közt kuruc várőrség teljesített szolgálatot. 1707 februárjában a maroknyi várnép sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok többszörös túlerőben lévő ostromhadát. 1709-ben ismét császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. 1722-ben már mint romot említik csak.
Az erődítmény falai bazaltból épültek, mely anyag a helyi hegyekből származott, és rendkívüli szilárdságot biztosított a struktúrának. A vár alaprajza szabálytalan, alkalmazkodva a hegy csúcsának természetes formáihoz. Az épületkomplexum több részből állt, beleértve a lakóépületeket, a raktárakat és a védelmi létesítményeket.
Csobánc vára több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. 1845-ben jelent meg Kis János visszaemlékezése életéről, melyben Csobáncot is megemlíti. Vachott Sándor Balaton vidékén című versében elragadtatással írt Csobánc, a Tátika és Rezi látványáról.
Helyi legenda
A várhoz egy szívszorító szerelmi legenda is fűződik. A monda szerint Csobánc vár urának lánya, Gyulaffy Rózsa, szerelmes volt Szentgyörgyi Lászlóba, aki elindult harcolni a törökök ellen. Rózsa türelmetlenül várta vissza kedvesét, de egyszer csak azt a hírt kapta, hogy László hősi halált halt a budai csatákban. Egy levélben László állítólag arra kérte Rózsát, hogy menjen hozzá legjobb barátjához, Varjas Andráshoz, aki korábban már többször is hiába próbálta megnyerni a lány szívét. Azonban a levél hamis volt, Varjas készítette, hogy így érje el célját. Valójában László sietve tartott haza Csobáncra, aggódva kedvese és családja biztonságáért a török portyák miatt. Annyira sietett, hogy a lova kimerült, mire megérkezett a várhoz. De amikor hazaért, Rózsa már belebetegedett a hamis halálhírbe és haldoklott.
Természeti szépségek
A hegyoldalon található szőlőültetvények, gyümölcsösök és rétek egyedi tájat varázsolnak a látogatók elé. Tavasszal a hegyoldal virágba borul, míg ősszel a színes lombok varázsolják el a kirándulókat. A Csobánc hegy tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik: tiszta időben akár a 100 km-re lévő pécsi tv-torony is látható. Ha az nem is mindig, de a Tóti hegy és a Gulács között szemben, a Balaton túlpartján a fonyódi dombok egészen biztosan. Lent pedig a falu Káptalantóti.
A Csobánc-hegy és környéke nemcsak természeti szépségekkel és történelmi emlékekkel szolgál, hanem gazdag kulturális és gasztronómiai élményekkel is. A környező települések, mint például Tapolca, vagy Badacsony, számos látványosságot és programot kínálnak a látogatóknak.
Megközelítése
A csúcsra a hegy lába alatt elterülő két faluból, Diszelről vagy Gyulakeszi felől is feljuthatunk. A kényelmesebb talán Gyulakeszi központjából indulva megközelíteni, a zöld túrajelzést követve. Az autót mindenképpen le kell parkolnunk, ezért csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet megmászni a csúcsot, ez utóbbit kizárólag a haladó bringásoknak ajánljuk, és lesznek szakaszok ahol a kerékpárról le kell szállnunk. Az út nem hosszú, de folyamatosan emelkedik, köves, túracipő erősen ajánlott.
Jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
A Csobánc-hegy éke: a régmúltat idéző várrom
Nem csoda, hogy a Balaton-felvidék egyik tanúhegye, a Csobánc, illetve vára több költőt és írót is megihletett.
Balaton
