A Csobánc-hegy éke: a régmúltat idéző várrom

Balaton

2020. október 29. Szabó Zoltán Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A Csobánc-hegy, bár kisebb, mint a legismertebb tanúhegyek, a Badacsony és a Szent György-hegy, de szépsége, és a róla nyíló panoráma miatt bátran nevezhetjük az egyik legszebb balatoni bazalthegynek.

Tetején koronaként ékeskedhetett a vár, melynek építését feltehetően az 1250-es években kezdték el. A már 300 éve romos vár csonka faltöredékei az elmúlt 770 évről regélnek.

A vár a Csobánc 376 méter magas, lapos hegyfennsíkján áll.

fotó © Csodálatos Magyarország

Az elkészült várról az 1270-es években tesz említést egy korabeli oklevél. Az 1300-as évektől a Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona volt, egészen a 17. század második feléig. Feltételezhetően uradalmi központként működött, és a Veszprém-Tapolca-útvonalat zárta le.

Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

fotó © Csodálatos Magyarország

A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kis várat már a 14. században védőfallal vették körbe.

Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s őrizte a két világbirodalom, a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.

fotó © Csodálatos Magyarország

A 17. században a vár az Esterházy-család birtokába kerül. A Rákóczi-szabadságharc idején falai közt kuruc várőrség teljesített szolgálatot. 1707 februárjában a maroknyi várnép sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok többszörös túlerőben lévő ostromhadát. 1709-ben ismét császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.

fotó © Csodálatos Magyarország

A vár romjaitól lenyűgöző panoráma tárul elénk.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

A szőlőtőkék sora.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

A csonka kúp alakú, bazaltsapkás tanúhegy tetején már csak az alapjai maradtak fent a büszke várnak.

fotó © Csodálatos Magyarország

A csúcsra a hegy lába alatt elterülő két faluból, Diszelről vagy Gyulakeszi felől is feljuthatunk. A kényelmesebb talán Gyulakeszi központjából indulva megközelíteni, a zöld túrajelzést követve. Az autót mindenképpen le kell parkolnunk, ezért csak gyalogosan lehet megmászni a csúcsot. Az út nem hosszú, de folyamatosan emelkedik az aljától.

Csobánc neve a török eredetű Csobán szó kicsinyítő képzős változata, jelentése magyarul kis pásztor.