Mesevilággá vált a húsvéti díszruhában tündöklő tér Zamárdiban

Balaton

2022. április 14. Halász Gabi Györkő Zsombor

Megosztás:

A vasútállomás mögötti teret szorgos kezek – többnyire a helyi gyermekeké – alkotta aranyos és kedves figurák töltik ki.

A húsvét a kereszténység fő ünnepe, azonban a vallási hagyományon túl majd minden európai népcsoport szokásai között megtalálhatók a tavaszvárási ünnep, a tojásdíszítés, a tojásevés hagyománya és a húsvéti nyuszi.

1 / 12

Mesevilággá vált a húsvéti díszruhában tündöklő tér Zamárdiban

FOTÓ: Györkő Zsombor

A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, ha hihetünk a forrásoknak, akkor elsőként Németországban, a 16. században bukkant fel a keresztény húsvétban a kosárfészek. Ugyancsak ekkortájt került bele a keresztény húsvéti ünneplésbe a csokoládéból készített ajándéknyuszi is. Ezt követően pedig a környező országok, köztük Magyarország is magáévá tette ezt a kedves szokást

4 / 12

Mesevilággá vált a húsvéti díszruhában tündöklő tér Zamárdiban

FOTÓ: Györkő Zsombor

Hogy miképp került be a nyuszi a húsvéti ünneplésbe igazából senki sem tudja, ám több legenda is kering erről.

Az egyik szerint régente az emberek húsvétkor gyakran pásztázták az esti égboltot. Amikor pedig ránéztek a holdra, egy nyuszi körvonalait vélték felfedezni. Ennek köszönhető, hogy a nyúl mint jelkép bekerült a húsvéti ünnepbe.

Egy másik elmélet szerint a nyúl és a húsvét összefonódása egy félreértésnek köszönhető. Egyes németajkú vidékeken ugyanis az volt a szokás, hogy húsvétkor gyöngytyúkot és azok tojásait ajándékozták földesuraiknak. A gyöngytyúkot németül úgy nevezik: Haselhuhn, míg a nyúl németül Hase. Fordításkor így lett valahogy a gyöngytyúkból nyúl, a tojáshozó, ahogyan azt egyes néprajztudósok állítják – írja a vonatkozó magyarázat, amely csak egy a sok közül, és lehet, hogy nem is igaz. Talán azért sem, mert a szótár szerint a Haselhuhn szó magyarul császármadarat jelent. Kérdés tehát, hogy e madarak mennyiben gyöngytyúkok? Ha nem azok, a félreértés csak fokozódik.

6 / 12

Mesevilággá vált a húsvéti díszruhában tündöklő tér Zamárdiban

FOTÓ: Györkő Zsombor

Egy konkrétabbak tűnő magyarázat szerint a nyúl, mint szaporaságáról híres állat, a tavaszi újjászületéskor a termékenység szimbóluma lett. A tojás pedig már ősidők óta az volt az eurázsiai jelképrendszerben. Bizáncban a kereszténység felvétele után a nyúl egyenesen Krisztus szimbóluma lett, így szinte törvényszerűen kapcsolódott a feltámadás ünnepéhez.

Nézzük még néhány fontosabb húsvéti jelkép eredetét, történetét.

8 / 12

Mesevilággá vált a húsvéti díszruhában tündöklő tér Zamárdiban

FOTÓ: Györkő Zsombor

A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető.

12 / 12

Mesevilággá vált a húsvéti díszruhában tündöklő tér Zamárdiban

FOTÓ: Györkő Zsombor

A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Kapcsolódó