A tavaszi napfényben tündöklő Somlói várrom

Balaton

2021. március 2. Halász Gabi Vanessza Ivánkovics

Megosztás:

A hegy északi mellékcsúcson álló Somlói várból mára csak töredékek maradtak meg, de még így is a Dunántúl egyik leghangulatosabb várromja.

Az egyedül álló Somló-hegy a Kisalföld síkságából emelkedik ki, neve az elbeszélések szerint onnan ered, hogy a régmúltban som borította. Mára a tetejét tölgyesek, közepét és alját szőlősorok uralják.

A Somló-hegy egyik gyöngyszeme a középkori vár, melyet a 14. század első felében emelhették, első okleveles említése 1352-ben történt.

Gyakran cserélt gazdát.

Mátyás király idejében Kinizsi Pál tulajdonában is volt, majd az egri püspök, Bakócz Tamás vásárolta meg, aki az Erdődy család tagja volt.

fotó © Vanessza Ivánkovics | Csodálatos Magyarország

A legérdekesebb, legregényesebb tulajdonosa Liszthy László irodalmár, rablólovag volt, kit gaztetteiért a bécsi törvényszék lefejeztetett. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált. Később sorsára hagyták, épületeinek köveit a könyörtelen időjárás viszontagságai mellett az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el jelentősebb mértékben.

A vár Doba külterületén található, autóút csak a Somló-hegy aljáig visz, onnan kerékpárral, illetve gyalogosan közelíthető meg az erődítmény. Normál tempóban fél óra-háromnegyed óra alatt a hegy lábától el lehet érni.

Felejthetetlen panoráma nyílik a hegyről.

fotó © Vanessza Ivánkovics | Csodálatos Magyarország

295 méter magasan, a Somló oldalában, a 15. században, gótikus stílusban épült a Szent Margit-kápolna, melyet a 18. század során barokk stílus szerint építették át. Építői a vásárhelyi apácák voltak, állítása Mátyás király idejére esik. A török vész idején elpusztult és 1727-ben építették újra az eredeti helyén.