Bencés Apátság barokk temploma
Tihany, Tihanyi Bencés Apátság, I. András tér, Magyarország
fotó © Tihanyi Apátság
A 46 méter hosszú, 16 méter széles templom magyarországi viszonylatban közép méretűnek számít. A tornyai 34,5 méter magasak. Az egyhajós, négy boltszakaszra tagolódó templomtér erőteljesen megemelt, egyenes záródású, két boltszakaszos szentélybe vezet, amely alatt a királykripta helyezkedik el.
A kéttornyos nyugati főhomlokzat részletgazdagsága éles ellentétben áll a templom és kolostor többi homlokzatának puritán egyszerűségével.
A homlokzati szobrokat 1754-ben ismeretlen veszprémi kőfaragó készítette.
A templomhoz dél felől kapcsolódó kolostornégyszög szárnyai fokozatosan épültek ki a XVIII. század közepén, felhasználva a korábbi, XVI-XVII. századi épületmaradványokat is. Először a keleti, majd a déli, végül a nyugati szárny készült el.
A Tihanyi Apátsági templom egységes, egy időben készült oltárai és fa berendezési tárgyai kiemelkedő helyet foglalnak el a XVIII. századi magyarországi faszobrászatában. Ezeket hosszú időn keresztül kizárólag Stulhoff Sebestyén munkáinak tartották, aki a XIX. század végén kialakult legendája szerint kertészlegényből lett asztalos, szobrász. Stulhoff Sebestyén életéről csak annyi bizonyos, hogy 1754-ben 31 évesen érkezett Bécsből Tihanyba. 25 éven át az apátság szolgálatában állt, 1779-ben halt meg, és a templom hajója alatti szerzetesi kriptába temették el.
