A közepes méretű, lombhullató, és védett cserje egyike a legkorábban, még lombfakadás előtt nyíló virágos növényeinknek.

A farkasboroszlán, melynek hivatalos neve Daphne mezereum, tél végén és kora tavasszal az aktív beporzók számára fontos táplálékforrás, az emberi szemnek pedig kedves látvány.

De csak a szemnek, mivel a növény minden része, különösen a termése és a kérge, az emlősállatok és az ember számára erősen mérgező, hiszen alkaloidokat, diterpén-észtereket és flavonoidokat tartalmaz. Ha valaki mégis megkóstolja, akkor a szájüregben és a torokban égő és kaparó érzést tapasztalhat meg.

A madarakra nem jelent veszélyt a bogyó, szívesen is csemegéznek belőle, így segítve elő a növény terjedését.

fotó: Bődör Bence | BfNPI

A népgyógyászat a régebbi korokban alkalmazta egyes betegségekre és egészségügyi problémákra – hashajtás, szamárköhögés, köszvény, reuma –, de igen hamar megbizonyosodtak negatív hatásairól, így ma már nem javasolt a fogyasztása semmilyen formában. Homeopátiás készítményekben még lehet ezzel a növénnyel találkozni.

Hazánkban sokfelé megtalálható a bükkösökben, a gyertyános-tölgyesekben, az erdőszéleken, a vizek melletti növénytársulásokban.

fotó: Bődör Bence | BfNPI

Kapcsolódó

A hófödte Kányavári-sziget, ami felér egy csodával

A hosszúkás sziget az egyetlen olyan természetvédelmi terület a Kis-Balaton térségében, amely szabadon látogatható.