Kis-Balaton
Nem is volt kérdés számunkra, hogy hóeséskor megörökítsük a Kis-Balaton gyöngyszemét.
A másfél kilométer hosszú, és 100 méternél alig szélesebb Kányavári-sziget kialakításába a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az 1980-as években kezdett neki. Elsőként a Hídvégi-tó felduzzasztására került sor, amellyel a Kányavári-sziget is végérvényesen szigetté vált.

fotó © Csodálatos Magyarország
A hídra mindkét oldalon lépcsőkön juthatunk fel, magáról a hídról is már lenyűgöző kilátás tárul elénk. A ragasztott gerendákból álló, háromnyílású ívhidat az 1980-as években adták át a hidat, amely sok év alatt érte el a mai, talán még nem végleges formáját.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország
A szigetre érkezve már rá is lépünk a Búbos vöcsök tanösvényre, amely két kilométer hosszan, 15 állomáson keresztül mutatja be a Kis-Balaton, és a Kányavári-sziget növény- és állatvilágát.
A sziget, s így a tanösvény egész évben látogatható, és normál tempóban haladva 1-1,5 óra alatt végigjárható.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország
A Kányavári-sziget nagy kilátója.

fotó © Csodálatos Magyarország
A Kis-Balatont 7 másik hazai vizes élőhellyel együtt (Szaporcai Ó-Dráva-meder, Velence és Dinnyés, Kardoskúti Fehér-tó, Mártély, Felső-kiskunsági szikes tavak, Pusztaszer, Hortobágy) 1979-ben vették fel a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett ramsari területek közé.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!