Lopakodva érkezik a tél a Kis-Balaton Kányavári-szigetére

Kis-Balaton

2020. december 1. Halász Gabi Tóth Gábor

Megosztás:

Érdemes minden évszakban ellátogatni a kis szigetre, hiszen mindig más-más arcát mutatja.

A Zala folyó legalsó szakaszán, a Balaton nyugati szélén terül el hazánk egyik legnagyobb mocsaras vidéke, a Balatonba érkező víz fontos természetes szűrőjeként is működő Kis-Balaton. Ennek rejtett kincse a Kányavári-sziget, amely egyedülálló növény- és állatvilágával, természeti szépségével, érintetlenségével a nyugalom szigete.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A Kis-Balaton hosszúkás szigetét, a Kányavári-szigetet egy gyalogos fahíd köti össze a balatonmagyaródi Fenyvespusztával.

Ez a fahíd nem csak a sziget ikonikus építménye, hanem a Kis-Balaton jelképe is.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az 1980-as években kezdett neki a Kis-Balaton egyetlen szigetének kialakításába. A kialakítás szó szerint értendő, hiszen a mocsár az elmúlt száz év lecsapolásai és szabályozásai után szörnyű állapotban volt. Elsőként a Hídvégi-tó felduzzasztására került sor, amellyel a Kányavári-sziget is végérvényesen szigetté vált.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A híd egy ragasztott gerendákból álló, háromnyílású ívhíd.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

Az 1980-as években adták át és sok év alatt érte el a mai, talán még nem végleges formáját.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A hídon átkelve a Búbos Vöcsök tanösvény mintegy 2 kilométerén sétálva járhatjuk be a vadregényes Kányavári-szigetet. A Kis-Balaton az ösvényekről itt-ott megközelíthető, ám nagyrészt erdős, nádas rész védi az ott élő állatvilágot.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A Kányavári-sziget kis kilátója, amely valójában egy madármegfigyelő hely.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A kis kilátótól balra fordulva, néhány perces, de csodákat rejtő sétával érjük el a sziget “igazi” kilátóját.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A többszintes kilátót egy bákos tisztás öleli körbe, tetejéről a panoráma pedig szavakkal nehezen leírható, azt valóban látni kell.

fotó © Tóth Gábor | Csodálatos Balaton

A Kis-Balatont 7 másik hazai vizes élőhellyel együtt (Szaporcai Ó-Dráva-meder, Velence és Dinnyés, Kardoskúti Fehér-tó, Mártély, Felső-kiskunsági szikes tavak, Pusztaszer, Hortobágy) 1979-ben vették fel a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett ramsari területek közé.