Február 2. a Vizes élőhelyek világnapja, a Kis-Balaton is Ramsari terület

Kis-Balaton

2020. január 31. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A természetvédelmi államközi megállapodások egyik legrégebbike a Ramsari Egyezmény, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért.

A Kis-Balatont 7 másik hazai vizes élőhellyel együtt (Szaporcai Ó-Dráva-meder, Velence és Dinnyés, Kardoskúti Fehér-tó, Mártély, Felső-kiskunsági szikes tavak, Pusztaszer, Hortobágy) 1979-ben vették fel a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett ramsari területek közé. Jelenleg 23 terület van a listán, amely összesen 130 ezer hektárt jelent. Ezek a területek nem csak a hazai növény és állatvilág szempontjából jelentősek, de a vonuló madarak számára is igen fontos pihenő, – és táplálkozó helyül szolgálnak.

A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel, ökoturisztikai programjaink keretében látogatható.

Azon kirándulók számára, akik szakvezetést nem igényelnek, lehetőségük van a Kányavári-sziget meglátogatására az év bármely napján.

A Kis-Balaton mesterségesen kialakított medre két részre osztható.

Egyrészt az elhagyott szántókon létrehozott nyílt vízfelületű tóra, másrészt a környező mocsaras, nádas, vízzel borított területekre.

A védett terület vízében többek között csigák, piócák, bogarak, szitakötők élnek. A halfajok között is akad védett, például a lápi póc és a réti csík, a nyurgaponty állománya pedig híres.

A jellegzetes, hármas boltozatú híd nem csak a Kányavári-sziget, hanem az egész Kis-Balaton jelképévé vált.

Kétéltűek között megél itt a pettyes gőte és a dunai tarajosgőte, és szinte valamennyi hazai békafaj. Látni vízisiklót, kockás siklót és mocsári teknőst is.

Madárvilága is igen gazdag

Számos madárfajnak ad otthont. Egyik legfontosabb faj a gémfélék, nagy kócsag, a kis kócsag, a szürke gém és a vörös gém, az üstökösgém és a népiesen vakvarjúnak hívott bakcsó. A költő, vonuló és telelő récefaj is szívesen él a Kis-Balatonnál. A cigányréce, üstökös réce, a nyári lúd, a vöcsökfélék közül a búbos vöcsök. De látni kormoránt, kárókatonát, szárcsát, vízicsibéket, sirályokat, héjákat és rétisasokat is.

Az emlősök közül jól érzi itt magát a vidra, a hermelin, a nyuszt, de az aranysakál is. A növények közül elsősorban a hínárok, nádasok, gyékényesek, sások, láperdők, kaszálórétek, fűz és nyárfaligetek a jellemzőek. A vízen sokfelé látni tündérrózsát, vízitököt, sulymot is. De itt él a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, vagy a ritka lápi csalán. A gyepterületen orchidea virágzik.

A Kányavári-sziget nagy kilátójáról mesébe illő panorámát élvezhetünk

A szigeten található a 15 állomásból álló Búbos Vöcsök tanösvény

Hossza kb. 1,5 kilométer, s egy óra alatt kényelmesen bejárható. A tanösvény mentén információs táblák mutatják be a Kis-Balaton madárvilágát. A Kis-Balaton 1951 óta nemzeti szinten védett, 1979 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye (Ramsari Egyezmény) által jegyzett terület, valamint 2004 óta az Európai Közösség természetvédelmi hálózatának, a Natura 2000-nek kiemelkedő jelentőségű egysége.

Megközelítés: a Balatonmagyaródot és Sármelléket összekötő műútról tábla jelzi a letérőt a Kányavári-szigethez.

A Kis-Balaton az ösvényekről itt-ott megközelíthető, ám nagyrészt erdős, nádas rész védi az ott élő állatvilágot.

A cikkben szereplő fotók 2020. január 29-én készültek a Kányavári-szigeten, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosbalaton.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.