Jövőre elkezdődik a Balatonfenyvesi kisvasút csisztafürdői ágának újjáépítése, a munkával a tervek szerint év végéig végeznek

A balatonfenyvesi gazdasági vasúton a hétvégén indult újra a forgalom a tavaly óta több szakaszban zajló felújítási munkák befejeztével. Az átadón Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta, a kisvasút pályájának rekonstrukciójára a kormány a 2016-os keskeny-nyomközű vasutak fejlesztését előirányzó döntésével 433 millió forintot biztosított, amelyet a vasúttársaság további 41 millió forinttal saját forrásból egészített ki.

A felújítás folytatásáról elmondta, a MÁV a forrást megkapta, így jövőre megkezdődik a fenyvesi kisvasút Imremajortól Csisztafürdőig tartó, 18 éve üzemszünet alatt álló, így mára növénnyel borított 8,3 kilométeres szakaszának a teljes újjáépítése.

A MÁV elnök-vezérigazgatója szólt arról is, hogy az idei nyári főszezon két hónapjában több mint 54 százalékkal nőtt a fenyvesi kisvasút utasforgalma tavalyhoz képest, júliusban és augusztusban mintegy 50 ezren utaztak a járatokon.

A kisvasúton december elejétől naponta 10 járattal utazhatnak a kirándulók és a térségben élők, a nyári főszezonban pedig naponta 14 vonat indul. A 14 kilométeres utat 40 perc alatt teszik meg a szerelvények.

Kapcsolódó

Felújított pályán zakatol a balatonfenyvesi kisvasút

2019. december 1-jétől ismét naponta 10 járattal utazhatnak a kirándulók és a térségben élők a nagybereki tájakat bejáró vonalon.

A kisvasút története:

A kisvasút építését 1950 tavaszán kezdték, a Balaton egykoron legnagyobb öblét képező Nagyberek területén, Balatonfenyves és a mai Imremajor között. A lecsapolásokat követően a területen kialakítandó Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság (a továbbiakban ÁG) szállítási igényeinek kielégítésére közel 100 km hosszú vágányhálózatot terveztek.

A kisvasút hosszú időn át nagymértékű áruszállítást végzett, amely az 1960-as években meghaladta az évi 130 ezer tonnát. Az ÁG számára érkezett műtrágya és takarmány, a berekben kitermelt nagy mennyiségű tőzeg és mésziszap, valamint az állattartás során keletkezett trágya szállítása volt a meghatározó. Az 1970-es évek elejétől az áruszállítás fokozatosan csökkent, az utolsó tehervonat 1990. május 14-én közlekedett.

A Nagyberek területén az 1950-es években, olajkutatás során, a Buzsákhoz közeli Csisztapusztán 42 °C hőmérsékletű melegvizet találtak. Az itt kialakított fürdő hamar népszerűvé vált, megközelítése a földutakon kívül csak vonattal volt lehetséges.

Az 1980-as évek közepétől jelentősen megnőtt a turistaforgalom, akkor kerültek a GV-re nagy befogadóképességű, korszerűbb személykocsik, Mk48-as dízelmozdonyok, valamint a nosztalgiavonatok továbbítására egy 490-es gőzmozdony is. Az utasok jobb kiszolgálása érdekében 1987-ben a csisztai vonalat közel egy km-el meghosszabbították és a fürdő közelében egy háromvágányos állomást alakítottak ki, Csisztagyógyfürdő néven. A pálya állapota az 1990-es évek végére erősen leromlott, sok esetben a megszüntetés veszélye fenyegette. 2020 év végén újra indulhat a közlekedés.