Több mint 60 verklis zenélt Keszthely belvárosában

Balaton

2019. szeptember 8. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

Berlin, Bécs és Zürich mellett 2013 óta Keszthelyen is rendeznek verklifesztivált, ahova Európa több országából is érkeztek zenegépek

Az automata és kézi hajtású zenegépek története sok száz évvel ezelőtt kezdődött, s több ország vallja magáénak a kintorna feltalálását. Észak-Olaszországban, a Németalföldön, Szászországban kiterjedt ipara volt, s a 18. század végétől ezekből az országrészekből kezdtek elterjedni egész Európában.

A 20. század harmincas évéig a pest-budai utcakép általánosan ismert és kedvelt része volt a kintornás, de az elmúlt évtizedekben elfelejtődött.

A Keszthelyi Nemzetközi Verklifesztivál megnyitója 2019. szeptember 7-én

A zenegépeket Magyarországon három néven is illettik: a kintorna olasz eredetű szó, egykor a tekerőlantot hívták így. S mivel a zenegép is hasonló kurblival működik, a név ráragadt. A verkli szó német eredetű, a Werkl szóból származik, a Monarchiában nevezték így az utcai zenegépeket. A sípláda szó önmagáért beszél, a síppal működő zenegépek elnevezése.

Keszthelyen a múlt találkozott a jelennel 2019. szeptember 7-8-án, hiszen a verklisek zenéikkel, korhű öltözékükkel visszavarázsolták a századforduló időszakát

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

Több helyen is dalra fakadtak a fesztivál résztvevői.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

A verklit az amerikaiak monkey organnak, vagyis majomorgonának nevezték, mert egykor a szerkezet tetején gyakran ült egy kis majom, többnyire kalappal a kezében, hogy magából a kalapozásból, pénzgyűjtésből is műsor legyen. A kis majmokat már plüss állatok helyettesítik.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

A Pallas Nagylexikon szerint a kintornáról először 1780-ban adott tudósítást a Magyar Hirmondó, s a fogalom meghatározásáról ez olvasható: „Kereken tolható hangszer, mely főleg nagyobb városokban van elterjedve s szegény koldusok, bénák és ügyefogyottaknak szolgál kenyérkeresetül.”

Még egy kis történelem: részlet egy 1859-ben kibocsátott rendeletből

Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859. angustus 3-káról, 5132. sz. a.,
a sípládávali (kintornávali) keresetre adandó engedélyek iránt.

A sípládával-kintornávali keresetre szóló engedélyek megadása iránt Magyarországban s néhai melléktartományaiban, a cs. k. belügyministerium egyetertőleg a legfelsőbb rendőrhatósággal 1858. september 13-kán 22.291. sz. a. kelt rendelete által következőt találta megállapítandónak:

1. hogy ezen engedélyek csak gyönge egészségű, más keresetre képtelen s ápoló-intézetbei fölvételre nem alkalmas, de különben erkölcsi és politikai tekintetben teljesen biztos egyéneknek adathatnak;
2. hogy ezen engedélyek csak az azzal ellátottnak személyére szóljanak, s hogy e szerint ilyes engedélynek másokrai átengedése vagy ideiglenes átadása tilalmas;
3. hogy a sípláda (kintorna) az engedélytkérőnek tulajdona legyen;
4. hogy az engedély használata annak, a kinek megadatolt, csak honossági járására szoritassék;
5. hogy az engedély birlalója keresete közben magát az illető hatóság jóváhagyása nélkül második személy által ne kísértethesse;
6. hogy kimutatott szükségességnél a hatóság által jóváhagyott kiséret, a mellékelt minta szerint kiadandó engedélylevélben névszerint, a megfelelő személyleirással együtt kitétessék, és
7. hogy a kísérettől az iskolaköteles gyermekek s átalában minden munkatehető egyének kizárassanak.

A szóban forgó engedélyek kiadása, valamint az illető szabályok előforduló áthágásainak megfenyitése, az 1854. april 20-kán kelt császári rendelet határozványai szerint, oly helyeken hol országfejedelmi rendőrhatóságok léteznek, az illető rendőrkörületben a rendőri igazgatóságokra illetőleg biztosságokra, minden más helyeken pedig a szolgabírói hivatalokra, (illetőleg járáshivatalokra vagy a politikai ügyvezetéssel megbízott tanácsokra) bizatik s egyszersmind ezen hatóságoknak kötelességévé tétetik, hogy a kérdéses engedélyek megadásánál legnagyobb szigorral járjanak el s azokat csak kivételképen, különös figyelmet érdemlő esetekben szolgáltassék ki.

fotó © Csodálatos Magyarország

A cikkben szereplő fotók 2019. szeptember 8-án készültek Keszthelyen, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.