Tihany szépségét ecsetelni nem nehéz, hiszen bármerre is tekintünk csodákat látunk.

A gyönyörű ősz talán egyik utolsó napján (2018.11.12) tett késő délutáni, naplementés tihanyi kirándulásunk első állomása az Apáti-hegyi Őrtorony kilátó volt. A kilátóhoz vezető nem túl meredek túraútvonalról a fotókat időrendi sorrendben mutatjuk.

Kirándulásunk második állomása a Nyereg-hegyre vezetett, na itt igazán leesett az állunk a látványtól, írásunk második felénél látható.

Rövid emelkedő után azonnal elképesztő panoráma tárul elénk, távolban a Badacsonnyal.

Az erdei út jól járható.

10-15 perces kényelmes tempóval felérünk az Apáti-hegyi Őrtorony kilátóhoz.

Tihany, melynek táját évmilliókkal ezelőtt vulkanikus tevékenységek alakították, már az őskorban is lakott volt.

A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek.

A régi romai hadiút mentén, a római őrtornyokat eleveníti fel formáját tekintve az Apáti-hegyi kilátó, más néven Őrtorony kilátó.

A 16,5 méter magas, fából és helyi terméskőből álló építményből szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk. Három szinten tekinthetünk körbe: a legelsőről 3,5 méter, a másodikról 7 méter, az utolsóról pedig 10,5 méteres magasságban kémlelhetünk körbe.

Balatonfüred irányába a kilátás.

A természetvédelmi terület számtalan élőlény otthona.

A déli-part és az erdő őszi színei.

Nyugati irányba tekintve a Badacsony látható.

“Távcsővel”

Második állomásunk a kilátó mellett fekvő Nyereg-hegy volt. Mutatjuk e festménybe illő miliőt.

Sokat itt sem kell gyalogolnunk az előző szakaszhoz mérten kicsit meredekebb útvonalon.

Ez az ék alakú hegygerinc, amely az Apáti és a Csúcs hegyet köti össze, egy lenyűgöző földtani képződmény.

Az útvonalról északi irányba tekintve Aszófő látható a távolban.

A bazalt-vulkánosság utóműködésének hatására forró víz áramlott az egykori felszínre.

A kisebb-nagyobb melegvízű tavakban növénymaradványokat őrző tavi hidrokvarcit és vékony lemezes, kovás mészkő képződött.

A most látható, és a sétányt kísérő szeszélyesen gyűrt, impozáns mészkő lemezek az egykori víz- és kéregmozgások eredménye.

Lement a nap, mi pedig elindultunk haza.

Fantasztikus élményben volt részünk, bakancslistás helyszín mindenkinek!

---

A cikkben szereplő fotók 2018. november 12-én készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni csak a www.csodalatosbalaton.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.