A Balaton északi partja híres a lenyűgöző mandulásairól.

A mandulafák ott élnek a legszívesebben, ahol a jóféle szőlők is teremnek, azaz a napos, meleg éghajlatot kedvelik leginkább. A mandulafák életének a leglátványosabb időszaka a kora-tavasz, mikor rózsaszínes-fehéres ruhában pompáznak.

Ilyenkor, a különben is varázslatos Balaton-felvidék, festményre illő képet mutat, a virágzó fákkal  behintett hegyoldalak mesevilágot tükröznek.

A mandulafa őshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Már februárban nyílnak csodaszép virágai, még az alma, a körte, a cseresznye vagy a sárgabarack szirombontása előtt. A késői fagyok veszélyeztethetik a virágokat és a termést, azonban maga a növény szívós, jól tűri a hideget, akár -20 °C-ig.

5 érdekesség a manduláról:

• A görög mitológia szerint Phyllis, a szépséges hercegnő éveken át hiába várta szerelmét, Demophont az oltárnál. Az istenek megsajnálták és mandulafává változtatták. Amikor Demophon visszatért kóborlásaiból, Phyllis helyett egy kopár fácskát talált. Szégyenében megölelte, s erre a mandula azonnal kihajtott és virágba borult. A halálon győzedelmeskedő szerelem legendája Portugáliában is ismert.
• Már a történelem előtti időkben észrevették, hogy némelyik szárazságtűrő mandula cserje, fácska magja ehető. Elterjedését gyorsította, hogy ezek többsége a kereskedelmileg fontos selyemút mentén is megtalálhatóak voltak. A mandulák, amelyeket az emberek magukkal vittek, a földre hullva gyorsan meggyökeresedtek. Ennek köszönhető, hogy időszámításunk előtt 4000-ben szinte minden jelentős ókori kultúrában fellehető volt a mandula.

• Az ókori Rómában és a középkori Európában a cukrozott mandula különleges ajándéknak számított. Esküvőkön az ifjú pár irányába szórták, így kívántak termékeny, anyagi nehézségektől mentes házasságot.
• Valószínűleg a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. Erre utal mandula szavunk latin-olasz eredete. Janus Pannonius Egy Pannóniában nőtt mandulafáról című latin nyelvű verséből kiderül, hogy akkortájt már kifejezetten termesztették. Nagyobb mandulásokat a 19. század végén, a filoxéra-fertőzés után telepítettek a kipusztult szőlőskertek helyén.
• A mandula fogyasztása jótékony hatással lehet az agyra, hiszen olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek kiemelten fontosak az emberi agy működéséhez és fokozzák az aktivitását.