Balaton
Ebben az apró faluban nincs semmi hivalkodó: a szépsége csendesebb, finomabb, inkább a részletekben mutatkozik meg. Egy templomtorony a lombok fölött, egy kőfal mentén futó utca, egy szőlőhegy felé kapaszkodó ösvény, egy pillanatra felvillanó balatoni sáv – Paloznak inkább így marad emlékezetes.
Paloznak Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban található, Csopak és Lovas közelében, a Balaton északi partján. A település nem közvetlenül a part mentén fekszik, hanem kissé magasabban, a dombok között, ezért egyszerre kötődik a tóhoz és a Balaton-felvidék lankás, szőlőkkel tagolt világához. Ez a fekvés adja a hangulatát is: balatoni település, mégis megőrzött valamit abból a csendes, falusias karakterből, amely ezen a vidéken ma már különösen nagy érték. A falu szerkezetét ma is meghatározzák a dimbes-dombos utcák, a szőlőhegyek felé futó utak és a hagyományos beépítés.
Paloznak múltja egészen az őskorig nyúlik vissza. A helytörténeti összefoglalók és a települési értéktár szerint a környék már mintegy ötezer éve lakott volt: a Tódi-dűlő vízforrásai közelében földbe mélyített lakóhelyek nyomai és újkőkori cserépedények maradványai kerültek elő. A táj az ókorban is lakott maradt, a falu határában római kori telepnyomokat és gazdasági épületek maradványait is feltárták, a honfoglalás korából pedig házmaradványok és lovas sírok emlékei is ismertek.
A település neve feltehetően szláv eredetű, és valószínűleg a szőlőműveléshez kapcsolódik. A néveredetre vonatkozó magyarázatok szerint a loznik szó szőlőskertet jelent, a po loznik pedig arra utalhat, hogy a település a szőlőskertek alatt feküdt. Ez a jelentés különösen szépen illik Paloznak karakteréhez, hiszen a művelt domboldalak, a présházak és a szőlőhegyek évszázadok óta hozzátartoznak a falu arculatához. A középkori források azt is mutatják, hogy Paloznak már a korai magyar állam idején ismert hely volt: a település neve egy 1079-re keltezett oklevélben is szerepel.
A falu történetét hosszú időn át a földművelés, a szőlőművelés és az egyházi jelenlét formálta. Paloznak fejlődése nem látványos ugrásokkal, hanem lassú, tájhoz alkalmazkodó folyamatban ment végbe, és talán éppen ennek köszönheti, hogy máig ennyire egységes maradt a képe. Miközben a Balaton környékének sok települését alaposan átformálta az üdülőövezet terjeszkedése, Paloznakon ma is jól érzékelhető a régi faluszerkezet, a hagyományos utcakép és az a történeti folytonosság, amely ritka kincsnek számít a tó környékén. Ezt az értéket ismerték el akkor is, amikor a település 1998-ban a községek közül elsőként kapta meg a Hild János Emlékérmet.
Paloznak egyik legfontosabb épülete az Árpád-kori templom. Első ismert írásos említése 1352-ből származik, de a helytörténeti kutatások és a települési összefoglalók szerint ennél korábbi eredetű lehet. A mai épület több korszak emlékeit őrzi: a román kori részletek még ma is felismerhetők, a későbbi bővítések pedig már gótikus jegyeket hordoznak. A templom így nem egyetlen korszak lenyomata, hanem több száz év építészeti rétegeinek találkozása.
A déli oldalon ma is láthatók azok a részletek, amelyek a korai építési periódusokra utalnak, míg a csúcsíves oldalkapu és a vörös homokkőből készült ablakkeret már egy későbbi, 13–14. századi bővítés emlékei. A templom jelenlegi arculata a 18. század végi, illetve a későbbi átépítések során alakult ki. Éppen ettől olyan érdekes: nem elszigetelt műemlék, hanem a falu történetének élő része, amely köré évszázadokon át szerveződött a közösség élete. A templom környéke ma is Paloznak egyik leghangulatosabb része, a körülötte kialakított park és a dombtető nyugalma együtt különösen szép látványt ad.
Paloznak másik jellegzetes emléke a református harangláb, amely a település szívében áll. A legtöbb forrás a 19. század elejére teszi az építését; gúla alakú, fazsindelyes teteje, félköríves nyílásai és népi építészeti arányai miatt különösen karakteres. Nem nagy építmény, mégis sokat elmond a faluról: egyszerű, arányos, visszafogott, és éppen ezért marad meg az ember emlékezetében
A település múltját szépen idézi meg a Tájház, amely a Fő utcán található. Az épület a 19. század elején épült, első írásos említése 1815-ből ismert, mai formáját pedig a 19. század végi és az 1990-es évekbeli felújítások során nyerte el. A benne berendezett kiállítás a 19. század második felének paraszti világát mutatja be, így nemcsak egy régi házat láthat itt a látogató, hanem egy letűnt életforma mindennapjaihoz is közelebb kerülhet. A Tájház, a régi lakóházak, a kőfalak és az emelkedő utcák együtt adják azt a faluképet, amely Paloznakot a Balaton-felvidék egyik legkedvesebb és leginkább megőrzött településévé teszi.