Megnyílt a felújított Vörsi Tájház, ahol a népi életforma kézzelfoghatóvá válik

Balaton

2025. június 23. Halász Gabi Vermes Tibor

Megosztás:

A Kis-Balaton térségének egyik legkülönlegesebb építészeti és kulturális emlékhelye újult meg: ünnepélyes keretek között adták át a Vörsi Tájházat, amely egykor a helyi pákászok és halászok otthonául szolgált.

A megújult tájház a falu múltját, a természetközeli életformát és a népi építészet hagyományait is hűen bemutatja.

A megnyitó ünnepségen Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára méltatta a projekt jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a nemzeti parkok ma már nem csupán a védett növény- és állatfajok megóvásában vállalnak szerepet, hanem egyre aktívabban vesznek részt a kulturális örökség megőrzésében is. Jó példa erre a vörsi tájház, amely egykor a helyi földesúrnak, a Festetics családnak adózó halászok, pákászok és csikászok jellegzetes otthona volt.

A Vörsi Tájház – egy több generáción át szolgáló, régi talpasház – különlegességét a szerkezetében és történetében hordozza. Az épület tölgyfa alapon nyugszik, vályogból és vesszőfonatos falakkal készült, amelyeket sárral tapasztottak, majd meszeltek. A nádtető kontyolt formában fedi az épületet – ezek mind a Kis-Balaton menti népi építészet klasszikus jegyeit viselik. A tájház belső terei is hűen idézik a régmúlt paraszti életet: a kiállított tárgyak, berendezések és használati eszközök mind a helyiektől származnak.

Amióta 1971-ben a természetvédelem megvásárolta az utolsó tulajdonostól a vörsi talpasházat, a ház története szorosan összefonódik a helyi közösséggel és a természetvédelemmel. Azóta a vörsi lakosok működtetik az épületet, amelynek fenntartója ma is az önkormányzat. A kiállításban a helyiek által adományozott tárgyak kaptak helyet, a tájház így nemcsak építészeti, hanem közösségi értéket is képvisel.

Itt élt és dolgozott az első hivatásos természetvédő, Gulyás József is, aki 1922-ben állt szolgálatba – innen számítják a hivatásos természetvédelem kezdetét Magyarországon.

2 / 3

Megnyílt a felújított Vörsi Tájház, ahol a népi életforma kézzelfoghatóvá válik

FOTÓ: Vermes Tibor

A jelenlegi felújítást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság irányította, az Agrárminisztérium mintegy 40 millió forintos támogatásával. Az együttműködés nemcsak a régi épület új életre keltését tette lehetővé, hanem megerősítette a falu és a nemzeti park kapcsolatát is.

A jövőre vonatkozó tervek is izgalmasak: felújítják az istállót, ahol a hagyományos állattartás mellett a nádvágás, tőzegvágás, halászat eszközeit és technikáit mutatják majd be. A kert alsó részén pedig egy kis tavat alakítanak ki, ahol egyetlen fatörzsből vájt, bödönhajó fog ringatózni – ezzel is szemléltetve a régmúlt balatoni halászat világát.

Deák Tamás, Vörs polgármestere elmondta, hogy a tájház nemcsak múzeumként, hanem élő közösségi térként is funkcionál majd. Ezt bizonyította a megnyitó napja is, amikor népviseletbe öltözött óvodások és iskolások tánccal és népi játékokkal tették emlékezetessé az eseményt.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park vezetője, Bende Zsolt hangsúlyozta: céljuk, hogy a Vörsi Tájház a készülő Kis-Balatoni turisztikai desztináció egyik fontos állomása legyen, iskolai foglalkozásokkal, rendezvényekkel, kerékpáros programokkal bekapcsolva a régió kulturális és természeti életébe. A tájház így nemcsak a múlt tanúja, hanem a jövő élménypontja is lesz a Kis-Balaton kapujában.

Nyitvatartás

A tájház januártól-decemberig 10.00 és 17.00 óra között, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Jegyárak

Gyermek 3 éves korig (regisztrációs jegy): 300 Ft/fő
Gyermek jegy (3-14 év): 500 Ft/fő
Gyermek jegy (15-18 év) (kedvezményes): 1000 Ft/fő
Felnőtt jegy: 1200 Ft/fő
Családi csomag (2 fő felnőtt, max. 2 fő 3-14 éves): 2800 Ft/cs
Kiegészítő gyermek jegy családi csomag vásárlása esetén: 300 Ft/fő
Kedvezményes jegy: 1000 Ft/fő
Regisztrációs jegy: 300 Ft/fő

Kapcsolódó