Tetején koronaként ékeskedhetett a vár, melynek építését feltehetően az 1250-es években kezdték el. A már 300 éve romos vár csonka faltöredékei az elmúlt 770 évről regélnek.

A vár építtetői diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s őrizte a két világbirodalom, a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.

A 17. században a vár az Esterházy-család birtokába kerül. A Rákóczi-szabadságharc idején falai közt kuruc várőrség teljesített szolgálatot. 1707 februárjában a maroknyi várnép sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok többszörös túlerőben lévő ostromhadát. 1709-ben ismét császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.

fotó © Gulrich Csaba | Csodálatos Balaton

A vár romjaitól lenyűgöző kilátás nyílik a Balatonra és az elmúlt évmilliókra emlékeztető tanúhegyekre.

fotó © Gulrich Csaba | Csodálatos Balaton

fotó © Gulrich Csaba | Csodálatos Balaton

Kapcsolódó

A Balaton felé tekintő Szent Donát-kápolna a Csobánc lábánál

Szinte megszólalnak az ősz színei ezer árnyalatú dallamot dúdolva a Balaton-felvidéken.

Kapcsolódó

Csobánci vár: túraútvonal és kilátóhely elképesztő panorámával

A 376 méteres csúcsra a hegy lába alatt elterülő két faluból, Diszelről vagy Gyulakeszi felől is feljuthatunk. Az út nem hosszú, de folyamatosan emelkedik az aljától.