Kányavári-sziget, édenkert a Kis-Balaton ölelésében

A Kányavári-sziget a Kis-Balaton földi paradicsoma, ami annak ellenére, hogy a nyugalom szigete, mégis minden lépésnél valami izgalmat rejt.

Ellentmondásosnak tűnhet az előző mondta: nyugalom és izgalom egyszerre, pedig így van, mutatjuk, hogy miért.

Hazánk egyik legkülönlegesebb tája a Kis-Balaton, amely a Keszthelyi-öböl délnyugati csücske mellett terül el. Egykoron, a 18. század végéig nem tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez a terület valamikor még a tó öble volt, s fontos szerepet játszott abban, hogy a Zala itt tudta lerakni a hordalékait. A 20. század közepére azonban ezt a szűrő funkcióját fokozatosan elvesztette. Először az öböl helyén egy lápos, nádas terület alakult ki, ahol a Zala „beleveszett” a mocsárba. A meder kialakítását és főképpen a töltések megépítését követően a Kis-Balaton területének nagy része fokozatosan szárazra került. A hajdani öbölből két kicsi nyílt vízfelület, valamint egy nagyobb összefüggő nádas maradt, amely azonban elzárva a folyótól már nem szűrhette meg a Zalán érkező vizet. A Kis-Balaton vízvédelmi rendszerével azonban sikerült visszaállítani a 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat.

A másfél kilométer hosszú, és 100 méternél alig szélesebb Kányavári-sziget kialakításába a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az 1980-as években kezdett neki.

Elsőként a Hídvégi-tó felduzzasztására került sor, amellyel a Kányavári-sziget is végérvényesen szigetté vált.

A szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zárja közre. Mivel a szigetet csak gyalogosan lehet megközelíteni, a csend és nyugalom vesz körbe minket, az ember jelenlétéhez hozzászokott vízimadarakat is jól meg tudjuk figyelni, akár az erre a célra kialakított kis tornyokból.

A hídra mindkét oldalon lépcsőkön juthatunk fel, magáról a hídról is már lenyűgöző kilátás tárul elénk. A ragasztott gerendákból álló, háromnyílású ívhidat az 1980-as években adták át, amely sok év alatt érte el a mai, talán még nem végleges formáját.

A szigetre érkezve már rá is lépünk a Búbos vöcsök tanösvényre, amely két kilométer hosszan, 15 állomáson keresztül mutatja be a Kis-Balaton, és a Kányavári-sziget növény- és állatvilágát, normál tempóban haladva 1-1,5 óra alatt végigjárható.

A Kis-Balatont 7 másik hazai vizes élőhellyel együtt (Szaporcai Ó-Dráva-meder, Velence és Dinnyés, Kardoskúti Fehér-tó, Mártély, Felső-kiskunsági szikes tavak, Pusztaszer, Hortobágy) 1979-ben vették fel a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett ramsari területek közé.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!