Ilyen a tavasz a Szent György-hegyen

Balaton

2020. március 20. Halász Gabi Farkas Attila

Megosztás:

Nemcsak a nyárias idő bizonyítja hogy eljött a kikelet, hanem hivatalosan, csillagászati értelemben is elkezdődött a tavasz.

A Szent György-hegy minden évszakban meseszép, de azért valljuk be: a fák ágait ékszerként díszítő virágok, a levegőt megtöltő illatok, a méhecskék zümmögése, a tavasz, az új élet kezdete mégiscsak a legszebb időszaka az évnek.

A Tapolcai-medence közepén 415 méter magasságba nyújtózkodik a vulkáni tanúhegy, a Szent György-hegy. A hegytetőről egyedülálló panoráma nyílik a Csodálatos Balatonra, de nemcsak természeti, hanem épített örökségeivel is elbűvöli a látogatókat.

A vulkanikus eredetű talaj jó bortermő jellegére már az ókorban felfigyeltek

fotó © Farkas Attila | Csodálatos Balaton

A hegy déli oldalába 1760 körül a Tóti-Lengyel család jóvoltából állították a barokk kápolnát, a Lengyel-kápolnát. A templom méretű kápolnának fából faragott, barokk-rokokó oltára van, melyen Szent István, Szent László és Szűz Mária szobrai láthatók. Az orgonakarzat mellvédjét bibliai jelenetek festményei díszítik. Tornyán két-két fülke tartalmazza Szent György és Szent Imre, míg az oromzat szélein Szent István és Szent László homokkőből faragott szobrait.

fotó © Farkas Attila | Csodálatos Balaton

A Szent György-hegy egykori nevezetessége, az Ify-kápolna szomorú és félelmetes látványt nyújt.

fotó © Farkas Attila | Csodálatos Balaton

A kápolnát az 1950-es években építette Ify Lajos Fonyód egykori plébánosa, aki 1893. november 16-án született Keszthelyen. A Pécsett teológiát végzett Ifyt 1917-ben szentelték pappá, melyek után a pécsi egyházmegyében szolgált. Később Fonyódra került, ahol plébánia alapításával bízták meg, kápolnát és iskolát is létrehozott. Az 1940-es évek végén a politikai viharok, a megalázó félreállítás miatt úgy határozott, hogy elhagyja a plébániát és visszavonult a családja Szent György-hegyi birtokára, amelyet Emmausnak nevezett el. Nem sok minden tudható az önkéntes remeteéletéről, csupán annyi, hogy harmóniumokat készített és órákat gyűjtött. Teljesen nem szigetelődött azonban el a külvilágtól, hiszen időnként zarándokokat fogadott, szentmiséket tartott. A pap 1967-ben hunyt el, s Ify Lajos egykori menedékhelye mára az enyészeté lett.