FOTÓ: Végh Katalin
FOTÓ: Végh Katalin
FOTÓ: Végh Katalin
FOTÓ: Végh Katalin
Balaton
Haláp, ahonnan mindig fantasztikus érzés körbetekinteni
A Haláp a Tapolcai-medencét északról vigyázva őrbástyaként emelkedik hazánk egyik legszebb kistája fölé.
A monda szerint, amely a réges régi időkről szól, a Balaton menti erdők mélyét óriások lakták. Ezek egyik utolsó képviselőjét Balatonnak hívták, akinek egy leánya volt: Haláp. A leány nagyon magányosan és boldogtalanul élte napjait. Egy napon azonban találkozott Csillával, és az óriás lány barátra lelt. Csilla mesélt neki milyen az élet az emberek között, lent a völgyben. Ketten jó barátok lettek, azonban Csilla is visszavágyott az emberek közé. Amikor a keresésére induló csapat hangját meghallotta az erdőben, rájött mennyire hiányzik neki régi élete. Haláp hiába kérlelte a lányt, maradjon vele a lány visszaszökött az emberek közé. Haláp nem bírta feldolgozni barátja elvesztését, ezért öngyilkos lett, levetette magát egy magas csúcsról.
Balaton egy hatalmas sziklával szeretett volna emlékhelyet emelni drága lányának, azonban amikor felemelte a kősziklát az maga alá temette testét. A szikla helyéről forrás fakadt, melyből a víz az alant elterülő völgybe zúgott, feltöltve azt. Egyesek szerint így keletkezett a Balaton és így keletkezett a sokak szerint koporsóra emlékeztető Haláp-hegy.
A Haláp nem is olyan régen még úgy nézett ki, mint a Badacsony, vagy a Szent György-hegy, azonban a hegyet gyakorlatilag megskalpolta a bányászat.
Már a római korban is bányászták itt a bazaltot, de a modernkori kőfejtés 1910-től 1990-ig zajlott. Ez idő alatt több 10 millió tonnát vájtak ki a hegyből, aminek anyaga többek között budapesti utcák útburkolatát adta elsősorban kockakövek formájában.
A bányászat következtében a Haláp-hegy csúcsa és központi része, a hegy bazaltsapkájának jelentős része eltűnt, egy tájsebet hagyva maga mögött. Azonban a volt bányaüregben a bányászat során feltárult geológiai képződmények, tanulságos alakzatok és rétegsorok jól megfigyelhetők, így újabban a Haláp a geoturizmus célpontjaként komoly tudományos-ismeretterjesztő szereppel bír. Egyrészt emiatt, másrészt az ott élő védett növény- és állatfajok miatt a hajdani bánya mintegy 34 hektáros területét helyi jelentőségű védett területté nyilvánították.
2019-ben nyílt meg a régi kőbánya helyén az Ébredő Vulkán szoborpark, ahol művészi eszközökkel kívánják ellensúlyozni a bányászással okozott tájsebet. A gondolatébresztő modern kőszobrok, szoborcsoportok, bazalt emberi alakok lenyűgöző hatással és természetességgel idomulnak bele a tájba.
A hagyományos értelemben vett bakancsos turisták mellett a Halápon a geoturisták és az ezoterikus beállítottságú emberek is egészen különleges időt tölthetnek a szabadban, akár a tanösvényt követve, akár csak a csonka kúp kilátójából élvezve a páratlan kilátást, akár felfedezőként bolyongva a világtól elzár, szétbányászott kráter ámulatba ejtő pusztaságában.
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
Haláp – a tragikus sorsú óriások geoparkja
A Balaton a nyári szezon végével sem kevésbé vonzó úti cél – az ezer színű ősz ragyogó túraútvonalakkal csábít, s felejthetetlen panorámával honorálja minden lépésünket.
Balaton
