A sóstókáli templom romjai olyan csendben fekszenek a Káli-medence közepén, hogy szinte hallani, amit a múltról mesélnek.

A román kori falusi egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt templom hajójából az északi fal és a délinek a diadalívhez csatlakozó része maradt meg.

HIRDETÉS

Diadalíve, a szentély falai és boltozatának indításai még állanak

fotó © Csizmazia Márton | Csodálatos Balaton

A templom feltehetően dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, és a múlt században még állt a tornya, amely  valószínűleg a nyugati oldalon helyezkedhetett el.

A templomról okleveles említést nem ismerünk

fotó © Csizmazia Márton | Csodálatos Balaton

Sóstókál királyi udvarnokföld volt. IV. László király Kolynus veszprémi esperesnek adományozott belőle földe­ket, az pedig 1283-ban Monoszlai Gergelynek, Ladomér ér­sek unokatestvérének adta.  Sóstókál települést az elvándorolt köveskáli nemesek csak 1340 körül építettek fel.

A templom körül temető is állt. A falu nyomai ma is jól láthatók, különösen egy kőből épült udvarház romjai a templomtól délre, egy, a volt falun átvezető észak-déli irányú, úttal együtt.

A romtól északra a hosszan elnyúló bozótban lehet fellelni egy nagyobb épület alapjait, melyet a néphagyomány Pusztapalotának nevez. Egyes feltételezések szerint ezek római kori maradványok, más vélemények pedig középkori romoknak vélik.

Megközelítése

A Kornyi-tó középvonalánál Kővágóörstől Köveskál felé haladva az útról jobbra letérünk egy kis földútra, melyet észak-nyugati irányban a romig követünk. Kellemes, majd félórás séta a műúttól.

Kapcsolódó

Töttöskáli templomrom – káprázatos panoráma a Badacsonyra

Töttöskál román stílusú temploma valószínűleg XII-XIII. századi, tehát az Árpád-korban épülhetett. Kialakítását tekintve keletelt, azaz nyugat-keleti hosszirányban épült.

Kapcsolódó

Ködfelhőben és avarpaplanban a Balaton-felvidéken

Kihasználva az idei ősz talán utolsó nyárias hétvégéjét 2019. október 27-én a Balaton-felvidéken, a Káli-medencében barangoltunk.